Most hallasz? A tranzaktív memória rendszerek indikátorainak vizsgálata a tanácsadó csapatok digitalizált folyamatai kapcsán

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat két szempontból releváns a stratégiai menedzsment gyakorlata kapcsán. Egyrészről, a kognitív modelleket vizsgálja projektcsapatok tekintetében, ami az elmúlt pár évben, az elmélet modernizálása után vált újra aktuálissá. Ennek oka, hogy a technológia aláhúzta a tudás menedzselésének fontosságát a versenyképesség fenntarthatóságának szempontjából. A kutatás fókusza a kognitív modellek kapcsán a tranzaktív memória rendszereket illeti, ami a csapaton belüli tudásáramlásra helyezi a hangsúlyt. A dolgozat másik lábát a COVID-19 okozta virtuális munkavégzés adja, ami várhatóan hosszabb távon releváns aspektus lesz. Ennek hatására a dolgozat fenti modelleket ebben a környezetben figyeli meg. Ennek megfelelően a kutatás fő kérdése a követkzető: „Hogyan alakulnak át a kognitív modellek feltételei a tudásalapú csapatok virtuális munkavégzése esetén?” Az elméleti keretrendszer részeként bemutatja az erőforráson alapuló versekénypességi források logikáját, majd a dinamikus képességek fontosságára helyezi a hangsúlyt. Ezt követően definiálja és bemutatja a tudásalapú vállalatok működését, majd a kognitív modelleket mutatta be két alternatív csapatokat érintő megközelítés kapcsán: az I-M-I-O keretrendszer a tudás áramlását emergens állapotokkal, ciklikusan képzeli el, ami a dinamikus környezethez jobban illeszkedik. Gersick (1988) modellje a csapatok fejlődését írja le, ami középpontja a dolgozat szerzője szerint a leginkább stimulálja a fent említett ciklikusságot. A tudást áramlása kapcsán két kognitív modell jelentősségét húzza alá: 1) megosztott tudáson alapuló mentális modellek, 2) tranzaktív memória rendszerek. A dolgozat a hazai tanácsadó csapatokat vizsgálja, amik működésére vonatkozó tapasztalatairól nem található elméleti kutatás. Ezért a szerző a módszertani részben kísérleti interjúk alapján állapította meg a kognitív modellek relevanciáját és szűkítette le a tranzaktív memória rendszerekre. A kutatás 6 vállalati esettanulmány segítségével, 14 interjú alapján készült, ami junior- és menedzser szintű munkavállalók véleménye is tükrözi. Az eredmények 1) vállalati eseteket mutatnak be, 2) összegző gondolatokat szemléltetnek a szerző által állított hipotézisekre vonatkozóan, 3) tanulságokat vonnak le az elmúlt hónapok tapasztalatai kapcsán. A korlátok elfogadásával együtt a dolgozat kiindulásként szolgálhat sikeres vállalati beavatkozások vizsgálatára, bemutatja az új nehézségekeket a tudás menedzselésére vonatkozóan és felhívja a figyelmet a mentális egészség és élő interakciók fontosságára.