A napi fogyasztási cikkek iparági szereplőinek vállalati felelősségvállalása és fenntarthatósági tevékenységei

Absztrakt (kivonat)

Mesterszakos diplomamunkám célja, hogy bemutassam a napi fogyasztási cikkek iparágában (FMCG) megfigyelhető felelősségvállalási és fenntarthatósági tevékenységeket, azok összekapcsolódását a vállalati stratégiával és a vállalat érintettjeivel, azon belül részletesebben vizsgálva a fogyasztókat. Kutatásom fókuszába két olyan meghatározó szereplőt választottam az iparágból, akikről korábbi ismereteim és tapasztalataim alapján már értesültem arról, hogy egyre több törekvésük van a fenntartható és felelős működésre. Ezek a Procter & Gamble és az Unilever. A témát azért választottam, mert napjainkban globális szinten egyre aggasztóbbá válik a felhalmozódó műanyaghulladékok okozta környezeti szennyezés, jelentős károk okozva a természeti élővilágban is. A jelenségnek ugyan nem közvetlen, de közvetett módon kiváltója az FMCG szektor, hiszen az általuk gyártott termékek csomagolásának jelentős része végezte és végzi a természetben. Arra voltam kíváncsi, hogy a vállalatok, akik ennek hátterében állnak, vajon hogyan és milyen mértékben törekednek jelenleg a felelős és fenntartható működésre, hiszen napról napra sürgetőbb, hogy radikálisan megváltoztassák az iparágban a status quot. Továbbá arra is kerestem a választ, hogy a fogyasztók vásárlási döntéseit mennyire befolyásolják a vállalatok felelősségvállalási és fenntarthatósági tevékenységei, és azokról mennyire tájékozottak. Kutatásomat a vállalatok társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinek (CSR) általános szakirodalmi áttekintésével kezdtem, ahol tisztáztam a témához kapcsolódó fogalmakat, a CSR célját, típusait. Külön vizsgáltam a CSR és vállalati stratégia kapcsolatát, valamint, hogy hogyan integrálható hatékonyan a felelős és fenntartható működésre való törekvés a vállalat stratégiájába. Emellett kitértem arra, hogy hogyan kapcsolódnak a CSR tevékenységek a vállalat érintettjeihez, illetve hogyan hozhat létre értéket egy vállalat érintettjei számára azáltal, hogy CSR tevékenységeket végez. A szakirodalom ismertetését követően a kutatásomhoz választott módszerek alapján haladtam tovább. Először szekunder kutatásomat mutattam be, amelyben az általam választott vállalatokat jellemeztem CSR tevékenységeik alapján. Az információgyűjtéshez hivatalos weboldalaikat és fenntarthatósági jelentéseiket vettem alapul. Ezt követően a vállalatok egy-egy munkavállalójával készített interjúkat ismertettem. Kvalitatív primer kutatásomnak célja az volt, hogy a már hivatalos közlemények alapján megismert vállalatok CSR tevékenységeit többféle perspektívából vizsgáljam. Az interjúk során még részletesebb információkat szereztem a vállalatok felelősségvállalási tevékenységeiről a stratégia és az érintettekkel való kapcsolat tükrében, a szervezeti működés és folyamatok szintjén is. Kutatásom harmadik módszereként kérdőíves felmérést végeztem az FMCG termékek fogyasztóinak körében. A kérdőívre érkezett válaszok alapján a kutatásra vonatkozó hipotéziseimet is értékeltem, amely alapján megállapítottam, hogy a fogyasztók vásárlási és újravásárlási hajlandóságát befolyásolják a márkákhoz kapcsolódó fenntarthatósági szempontok FMCG termékek esetén (H1). Nincs szignifikáns különbség magyarországi és nyugat-európai lakhellyel rendelkezők között abból a szempontból, hogy FMCG termékek vásárlása esetén milyen fontos számukra a fenntarthatóság (H2). A fogyasztók közül a legtöbben a termékeken közölt információk alapján tájékozódnak az FMCG márkákkal kapcsolatos fenntarthatósági tevékenységekről (H3). Az FMCG vállalatok által végzett fenntarthatósági és felelősségvállalási tevékenységekről általában nem rendelkeznek pontos információval a fogyasztók (H4). Az Unilever márkát fenntarthatóbbnak ítélik meg a fogyasztók a P&G márkáival szemben (H5). Az FMCG szektorban általában nem informálják kellő módon a fogyasztókat a vállalatok CSR tevékenységeiről (H6). A kérdőív azonban nem reprezentatív, hiszen a minta összetétele nem tükrözte a társadalom összetételét a különböző demográfiai jellemzők mentén. A kutatás eredményeinek elemzése alapján megállapítottam, hogy az általam vizsgált vállalatok (P&G, Unilever) működésének már egyre meghatározóbb aspektusa a felelősségvállalásra és fenntarthatóságra való törekvés. Megközelítéseik és előrehaladottságuk azonban eltérő, ugyanis mindhárom alkalmazott kutatási módszertan alátámasztotta, hogy az Unilever a P&G-vel szemben már fejlettebb szinten építi vállalati stratégiájába a CSR alapelveit és teremt kapcsolatot fogyasztóival. Mindezek alapján mégis azt a következtetést vontam le, hogy bár bíztató látni az FMCG vállalatok törekvéseit, mégsem nevezhetőek elégségesnek mindaddig, míg alaptevékenységeik szintjén nem fenntartható és felelős működésük. Ehhez azonban olyan radikális rendszerszintű változásokra van szükség, amelyet az FMCG iparág teljes értékláncában elfogadnak és támogatnak az érintettek is.