Az egészség nem csak magánügy A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. egészségfejlesztési lehetőségei

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az egészségfejlesztést, mint feltörekvő területet vizsgálom, fókuszálva az állategészségügyi vakcinagyártó Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. jelenlegi helyzetére és lehetséges fejlődési irányaira ezen a területen. A választ mélyinterjúkon keresztül és Karoliny (2016) kétdimenziós, diagnosztikus modellje segítségével mutatja be a dolgozat, mely a saját helyzet diagnosztizálására, az irányok, módszerek kijelölésére alkalmas. Az első dimenzió az egészségtudatos vállalati magatartás olyan lépcsőit tartalmazza, melyek a beavatkozás fő céljait jelenítik meg, míg a második dimenzió a beavatkozások menedzselési fázisait jelöli, azaz a beavatkozás „hogyanjára” világít rá. A fizikai, mentális egészség romlása egyrészt a munkakörülményekre is visszavezethető, de a munkán kívüli problémák is hatással vannak a vállalatok életére, mint például a mostani járványhelyzet, mely tervezhetetlen szervezési feladatokat hozott magával. Úgy gondolom a munkahely kiváló terepe az egészségtudatosságra nevelésnek, hasonlóan az iskolákhoz, óvodákhoz. Célom a vállalatvezetők, kortársaim, ismerőseim figyelemfelhívása az egészségtudatosság fontosságára, pozitív gazdasági hatásaira a vállalati környezetben. Kutatási témám feltárására primer és szekunder kutatást is végeztem. Szekunder kutatásomhoz tartozik szakértők eredményeinek ismertetése, a különböző kutatócégek és más szervezetek legjobb gyakorlatainak bemutatása, illetve a Ceva-Phylaxia Zrt.-től kapott adatok, információk feldolgozása dokumentumelemzéssel, melyek az egészségfejlesztéshez köthetőek. Primer oldalon félig strukturált interjút alkalmaztam, hogy fókuszban tartsam a beszélgetéseket, de hagytam helyet, hogy az interakciók eredményeként dialógus alakuljon ki és a dolgok mögötti gondolkodásmód megértésére vezessen rá, mint például a cég, a vezetők szemléletmódjában gyökerező kívánatos jövőkép és a valójában működő jelen állapot, de a szándékosan elhallgatott adatok, vélemények is ide tartoznak. Kutatásom jellege feltáró, valamint a kutatás céljával összhangban a fókuszt mintázatok feltárása és értékelése jelentette, így célom nem hipotézisek igazolása volt. A mintavételi eljárást tekintve szakértői mintavételt alkalmaztam, hét személlyel folytattam online vagy személyes interjút, akik a téma szempontjából releváns információval rendelkeznek. Az adatgyűjtés során a kiindulási alapot az jelentette, hogy az egészségmegőrzésre inkább trendként tekintenek, mintsem befektetésként. A dolgozat elején az olvasó betekintést nyer az egészséggel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos fogalmak megismerésébe. Az alapfogalmak tisztázását követően bemutatom az egészségfejlesztés kapcsolatát a munkavédelemmel, melyekre egymás kiegészítőiként tekinthetünk, hiszen a megbetegedések, balesetek a nem kielégítő munkavédelmi teljesítményekre vezethetőek vissza és ahol ennek feltételei nem valósulnak meg, nem érdemes egészségfejlesztésről vizionálni (Kapás, 2017). Részletesen bemutatom, milyen nehézségekkel szembesül vállalati környezetben a téma, miért nem kap stratégiai prioritást, annak ellenére, hogy a pénzügyi és egyéb pozitív hozadékai bizonyítottak. A stratégiai nézőpont mellett a kereteket kitágítva nemzetközi terepen mutatom be a terület virágzásának elősegítőit és a földrajzilag eltérő fókuszokat. Ismertetem az egészségfejlesztő programok sikertényezőit, kitérve a három fő mérési lehetőségre. Az elméleti részt a diagnosztikus modell részletezésével és a vizsgált vállalat bemutatásával zárom. A kutatási módszertan fejezete után felvázolom kutatásom eredményeit témakörönként, kezdve a vállalatnál elérhető lehetőségekkel, kitérve az egyes kockázati tényezőkre, végül a járvány hatásainak vizsgálatára, mely az ilyen jellegű programok újragondolását igényelheti. Végül konklúzióimmal zárom a dolgozatom. A kutatás révén megállapítható, hogy a Ceva-Phylaxia Zrt.-t a modell alapján passzív magatartás jellemzi, mely a negatívumok korlátozására irányul, és törvénybeli határértékek ismeretét, betartását és szabálykövetését foglalja magába. A jelenlegi akciók a menedzsment folyamataitól, struktúrájától elkülönülten valósulnak meg, nem alkotnak szisztematikus tevékenységláncokat és hiányosságuk még, hogy nem tudatosan tervezett és előre kidolgozott értékelési rendszer alapján kerülnek bevezetésre és megvalósításra. Az interjúk alapján az egyik fejlődési irány a korszerűbb, sokrétűbb reaktív magatartás lehet, mely a terhelések következményeinek ismeretére, rekreáció garantálására is kiterjed. A kutatás folytatásaként érdemes lenne megvizsgálni, hogy a jelenlegi beavatkozások hatékonysága mennyire van összhangban a dolgozók közérzetével, egészségviselkedésével. Összességében elmondható, hogy a vállalati munkavédelem és egészségfejlesztés is ugyanazzal az „image problémával” küzd, szükségességét leginkább a törvények betartásával kapcsolatban látják. A munkavédelem temérdek energiát von el a vállalatoktól, akik tőkehiány, illetve méretbeli nehézségek miatt nem képesek hiánytalanul eleget tenni a szabályoknak és a munkavédelmi költségek csökkentésére fókuszálnak, így az egészségfejlesztés lehetősége fel sem merül. A pozitív gazdasági hatás még nem felismert, nem is beszélve a vezetői támogatottság hiányáról. A megjelent cikkek, kutatások újkeletűek, és az is előfordulhat, hogy a befektetés haszna máshol csapódik le, éppen ezért stratégiai jelentőséget nem tulajdonítanak a kérdésnek, pusztán „extraként” tekintenek rá.