Az edzők vezetési stílusának hatása a sportolók stressz-szintjére a magyar kézilabdában

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom központi kutatási témája a leadership volt, amely jelenséget a klasszikus közegtől eltérően, a haza sportkörnyezetben, azon belül is a magyar kézilabdán belül vizsgáltam meg. Ennek keretében arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a vezetőedzők mely vezetési stílusokat alkalmazzák annak érdekében, hogy az általuk menedzselt csapat a lehető legsikeresebb legyen. A vezetői magatartásokon túl két további fogalmat is bevontam a vizsgálódásomba: a stresszt és a motivációt. Munkám során a legfőbb célom az volt, hogy felmérjem milyen hatással bír az edzők vezetési stílusa a játékosok stressz-szintjére, befolyásolja a megválasztott magatartás és különböző motivációs tényezők megléte a stresszt, és ha igen, milyen irányban és mértékben. A három fogalom között fennálló kapcsolat vizsgálatához első körben feldolgoztam a róluk szóló szakirodalmat, amely során minden fejezet végén kitekintést tettem az adott fogalom sportkörnyezetben is alkalmazható szerepére. Az elméletek feldolgozása nagyban hozzájárult az előzetes kutatási kérdéseim és feltételezéseim megalkotásához. A kutatási módszertant tekintve primer kérdőíves felmérést végeztem, amely során összesen 148 kézilabda csapathoz juttattam el az elkészített kérdőívet a Magyar Kézilabda Szövetség, illetve több játékvezető- és direkt megkeresések segítségével. A kitöltők sokasága a jelenlegi magyarországi NB1-es és NB2-es szintű sportklubok teljes állományát tették ki, ahonnan összesen 186 játékos és 71 edző járult hozzá a kérdőív kitöltéséhez. A kutatásom kiterjedt a sportolás szintje, illetve a nemek szerinti megoszlás vizsgálatára is. A beérkezett adatok kiértékeléséhez többek között általános statisztikai számításokat, korrelációs vizsgálatokat és regressziós analíziseket végeztem, amelyek során bebizonyosodott, hogy a vezetési stílusok, stressz faktorok és motivációs tényezők között szignifikáns kapcsolat található, amelyek eltérő szituációkban pozitív és akár negatív irányba is befolyásolhatják egymást. A kapott eredmények több előzetes feltevésemet és hipotézisemet igazolták, azonban akadtak olyan feltételezések is, amelyeknek az ellenkezője bizonyosodott be. Megjegyzendő, hogy kutatási eredményeim és azokra tett megállapítások a minta elemszáma és kitöltők eltérő megoszlása szerint nem tekinthetők általános általános érvényű észrevételeknek, azonban számos további irányba bővíthető a vizsgálat jelenségek dinamikus változásának okán.