A hatékonysági mutatószámok hatása egy kórházi osztály működésére

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témája az egészségügyi hatékonyság, ezen belül is a hatékonysági mérőszámok hatásait vizsgáltam egy hazai kórház egyik osztályának mindennapi működésére. A dolgozat célja az volt, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmi áttekintést követően felmérjem a megfigyelt kórházi osztályon lévő hatékonysági és minőségi mutatószámokat, majd az osztályon dolgozókkal mélyinterjúkat készítsek és a két adatforrást felhasználva együttesen vizsgáljam a lehetséges hatásokat. A mutatószámokat a 2019-es évre vonatkozóan vizsgáltam azért, hogy a vírushelyzet miatti teljesítményváltozások ne torzítsák el a kutatást. A gazdasági indikátorok elemzésekor igyekeztem azok eredményén túl összefüggéseket is keresni, továbbá ahol lehetett eltéréseket vizsgálni. Az interjúk telefonon keresztül zajlottak, melynek során 3 orvos és 2 nővér szemszögéből ismerhettem meg az osztály működését. A kérdések leginkább arra irányultak, hogy mennyire ismerik a munkahelyükön alkalmazott hatékonysági mérőszámokat, korlátolja -e őket valamiben, hogyan hat rájuk a szezonalitás és hogy min változtatnának az osztályon, hogy hatékonyabbak legyenek. A kutatás eredményeként megállapítottam, hogy jelentősen érzékelhető a hatékonysági mutatószámok közvetett hatása az osztályos működésre. Az ellátás különböző szintjein eltérő hatások tapasztalhatók, ezek közül a legfontosabbak az ápolási idő rövidülése, vattabetegek felvétele az osztályra, a nyújtott kezelések közti válogatás aszerint, hogy melyik térít magasabban, illetve a betegek közötti szelekció az alapján, hogy ki a kevésbé költségigényes páciens. Ezen hatásokokból következően az egészségügy technikai hatékonysága lényegesen javul, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nagymértékben romlik az allokációs hatékonyság.