A digitális transzformáció szervezeti és működési dimenziói: Az SAP S/4 HANA bevezetések hatása az üzleti folyamatokra, a szervezeti struktúrára, a munkakörökre és a szervezeti kultúrára

Absztrakt (kivonat)

A jelen nagyvállalatai komplex rendszerek sokaságát magukban foglaló szervezetek, melyek hatékony működtetéséhez manapság szinte elképzelhetetlen eszköz a fejlett és integrált vállalatirányítási rendszer (ERP). Egyesek a versenyben maradás kritériumának és az új képességek forrásának tekintik ezeket a szoftvereket. Mások egy újabb bonyolult-, a szervezeti működést szabályozó rendszert látnak bennük. Jelen szakdolgozat célja, hogy feltárja az olvasó előtt a közelmúltban lezajlott SAP S/4 HANA ERP rendszerek implementációs projektjeinek hatásait a vállalatok különböző területeire. A nyitó fejezetben a szakirodalom gyűjtést megelőző előzetes vizsgálódásról, modellalkotásról és előfeltevések megfogalmazásáról lesz szó. Ezt követően az előzetesen meghatározott kutatási fókusz és irányok alapján a téma szempontjából releváns szakirodalmi vonatkozások (elméletek és trendek) kerülnek tárgyalásra. Mindez azzal a céllal történik, hogy a feltárt ismeretek segítséget nyújtsanak a kutatás előkészítésében és eredményeinek értelmezésében. A továbbiakban a kutatási koncepció és módszertanok (mélyinterjú, kiscsoportos interjú, kérdőív), valamint a mélyinterjúkban résztvevő öt cég és a számukra releváns iparágak rövid bemutatására kerül sor. A kutatás eredményeinek ismertetése e fejezeteket követően valósul meg. A korábban felépített modell logikája mentén haladva, az egyes szervezeti dimenziókra kifejtett hatások tárgyalása a kérdőívek és a mélyinterjúk eredményének szintetizálásával történik. Megállapításra kerülnek a valós összefüggések és olyan nem várt hatások is előkerülnek, amelyekre a szakirodalom elemzése alapján nem egyértelműen lehetett következtetni. A dolgozat záró szakaszában a gyakorlati szakemberek számára is releváns következtetések kerülnek levonásra. Majd a korábban felállított elméleti modell és a megfogalmazott előfeltevések felülvizsgálata történik meg a kutatás eredményeinek tükrében. Végezetül a szerző bemutatja a kutatás korlátait és a levont konzekvenciák alapján javaslatokat tesz olyan kutatási témákra, amelyek további érdeklődésre tarthatnak számot a szakma gyakorlati- és elméleti kutatóinak részéről egyaránt.