Változáskommunikáció - Eszközei és hatékonyságuk: A Budapest Business Club diákszervezet példáján keresztül vizsgálva

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a változáskommunikáció fontosságát szerettem volna kihangsúlyozni. Továbbá azt, hogy milyen eszközei vannak, és azok közül melyikeket érdemes diákszervezeti közegben alkalmazni, ami egy olyan egyedi ismertetőjegyekkel rendelkező kis szervezet, ami nonprofit módon működik, és aminek a tagjai kizárólag Z generációsok. Vagyis maga a kutatási kérdésem a következő volt: Egy diákszervezet esetén mely változáskommunikációs eszközök a leghatékonyabbak egy változásbevezetés során? Először is az elméleti bevezetőmben a fogalmak tisztázása után a változásmenedzsmentről, változásvezetésről, majd a változáskommunikációról írtam. Az elméleti értekezés után pedig kutatást végeztem a vizsgált szervezet érintettjein, mind kvantitatív, mind kvalitatív módszert alkalmazva. A kérdőívben szűkítettem a scope-ot, amit a félig strukturált mélyinterjúk során már fel tudtam használni. A kutatás után először egyenként az egyes eszközök hatékonyságát vizsgáltam, majd utána együtt, összehasonlítva azokat, az esetleges alternatívákra kitérve. Utána a stratégiára is kitértem, ahol a bevonás, a transzparencia, az ellenállás fogalma is megjelent. Végezetül pedig a kapott eredményeket értékeltem. Kutatásom legmeglepőbb része az volt, hogy elsődlegesen az eszközök információközlési hatékonyságát vizsgáltam, azonban olyan dolgokat is elérhetünk az egyes platformok használatával (bizalom növelése, motiválás, transzparens megítélés elősegítése, megnyugtatás stb.), ami olykor sokkal többet ér, mint maga az információ biztos átadása. Összességében pedig a kérdőívből és az interjúkból is az jött ki, hogy a változáskommunikációnak hatalmas jelentősége van egy változás bevezetésénél. Fontos kiemelnem, hogy a kutatásomat egy nagyon specifikus szervezet példáján keresztül vizsgáltam. A Budapest Business Club egy diákszervezet, amihez alapból egy igen különleges szervezetikultúra társul. Az előbbi bekezdésben leírt dolgok alapján, miszerint az emberek nem fizetésért, hanem a tiszta gyakorlati tudásszerzésért cserébe dolgoznak. Vagyis, ha elvégeznénk ezt a kutatást egy profittal rendelkező szervezetnél, lehetséges, hogy más eredmények jönnének ki. Mivel csak alapszakos egyetemisták alkotják a tagságot, ezért a Z generációs mentalitás erősen megjelenik a szervezet működésében. Egy klasszikus KKV-t vizsgálva, ahol eltérő korosztályú emberek alkotják a vállalatot, valószínű mások lennének a leghatékonyabb eszközök. A BBC maga a Budapesti Corvinus Egyetemen található meg, ahol alapból országszinten kiemelkedő a diákszervezeti légkör és a mentalitás. Így lehet, hogy ezek a folyamatok más egyetemeken teljesen máshogy működnének. További kutatási lehetőséget rejt magában az, ha a változáskommunikációs eszközöket egy másik egyetem diákszervezetének esetében, esetleg egy KKV vagy egy multinacionális vállalat példáján keresztül vizsgálnánk.