„Konfliktusra fel!” Amikor a kapcsolat konfliktus segíti a feladat konfliktus megoldását a családi vállalkozásban

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom keretein belül azt vizsgáltam, hogy a családi vállalkozásokban előforduló konfliktusok között létezhet e olyan összekapcsolódás amikor a kapcsolati konfliktus előnyős a feladat konfliktusra nézve. Más szóval a kapcsolati konfliktus funkcionális konfliktuskét viselkedik a feladat konfliktus mellett és segíti annak mi előbbi konstruktív megoldását. A kutatásomat Magyarországon működő és bejegyzett mikró családi vállalkozások vizsgálatával végeztem. A dolgozat kereksége érdekében az első néhány fejezetet a családi vállalkozásokkal kapcsolatos álltalános információknak szenteltem, mint a családi vállalkozások jelentőségé, pontos definíciójuk, a rájuk jellemző kormányzási formák, azon belül is az általam fókuszba helyezett mikró vállalkozásokra leginkább jellemző kormányzási forma a tulajdonos-menedzseri kormányzás. Ezt követően több fejezeten keresztül a családi vállalkozásokat súlytó konfliktusokról, jelentőségükről, fajtáikról, jellemzőikről a hozzájuk kapcsolódó megközelítésekről írtam. Kutatásomat a Kubíček és Machek által összeállított a családi vállalkozások munkahelyi konfliktusainak vizsgálatára készített modellje alapján végeztem el és a munka során jelnetős mértékben a modellből építkeztem. A konfliktus, mint jelenség bemutatása után a konfliktusfolyamat modellt használtam ahhoz, hogy az általam fókuszba helyezett kapcsolati és feladat konfliktust megfelelően össze tudjam kapcsolni. A modellen keresztül bemeneti folyamat és kimeneti változókat gyűjtöttem össze, amik relevánsnak tekinthetőek a két konfliktus összekapcsolódásának szempontjából a mikró vállalkozások tekintetében. Ezen változókhoz hozzá kapcsolódtak még kontextuális változók is a teljesebb kép kialakítása érdekében. Az általam fókuszba helyezett kérdés azonban a két konfliktus típus pozitív összekapcsolódását és ezen keresztül a kapcsolati konfliktus funkcionális viselkedését volt hivatott vizsgálni éppen ezért következő lépésként azon változókat gyűjtöttem össze, illetve válogattam ki az összes változó közül, ami ennek a szempontnak megfelelhet a mikró vállalkozások tekintetében. De mi is az a funkcionalitás? Funkcionálisnak akkor nevezhetünk 1 konfliktust hogyha az azt jellemző dinamikák, tulajdonságok és maga a megoldási folyamat a családtagokra, azok kapcsolatainak minőségére, a vállalkozás működésére annak gazdasági teljesítményére közvetlenül vagy közvetetten pozitív hatást gyakorol. Minden változónál számos tényező került elő. Ennek a lépésnek a befejezésével eljött az adatgyűjtéssel megszerzett adatok elemzésének az ideje. Az adatgyűjtéshez esettanulmány kutatási módszert használtam félig strukturált interjúk készítésével a végett mert az általam vizsgált terület érdemi elemzéséhez a kvalitatív adatok a legjobbak, amiket ezen kutatási módszeren keresztül lehet jól begyűjteni. 4 mikró családi vállalkozással készítettem interjút melyek közül 3 Somogy megyei 1 pedig Budapesti székhelyű. Az interjú kérdések megfogalmazásához a konfliktusfolyamat modell változóit vettem alapul. Amiket aztán mindig az adott interjúhoz igazítottam. A propozícióval kapcsolatban több kérdés is megfogalmazódott bennem. Például az, hogy az általam azonosított ható tényezők közül melyek azok, amik relevánsak és melyek fontossága csekélyebb. Van e olyan tényező, ami elhanyagolható lenne? Vizsgáltam még azt is, hogy vannak egyéb általam nem azonosított ható tényezők, amiket még figyelembe kell venni a konfliktusok pozitív összekapcsolódásának elemzésekor. A kutatásomból az derült ki, hogy a legrelevánsabb ható tényezők a konfliktusok pozitív összekapcsolódásához a családtagok közti konformitás orientáltságú kommunikáció a párbeszéd orientáltság bizonyos jegyeivel kiegészítve, a felek között lévő bizalmi és mély kapcsolat, valamint a családi összetartás és a vállalati összetartozás magas szintje. Ennyire nem meghatározó, de a fontos tényezők közé sorolhatóak még a jó piaci viszonyok, valamint a vállalati és családi szinten a döntéshozatal pontosabban az, hogy a döntéseket a vállalat vezetője vagy vezetői hozzák meg de mindig kikérik a családtagok véleményét. Voltak bizonyos tényezők, amik semmilyen relevanciával nem bírtak a megkérdezett vállalkozásokban, mint például a felek neme és iskolai végzettsége. A kutatásom elkészítése során nem találtam olyan egyéb ható tényezőket, amiket még vizsgálni kellett volna. A fent említett releváns tényezők jelentős része olyan, amik csak családtagok között jöhetnek számításba idegen egymáshoz rokoni szálakkal nem kapcsolódó felek között ilyen fajta tényezők nem figyelhetőek meg és meglétük hozzájárult a feladat és kapcsolati konfliktus pozitív összekapcsolódásához. Ennek fényében tehát arra a megállapításra jutottam, hogy az, hogy a családtagok közti feladat konfliktushoz hozzá kapcsolódik egy kapcsolati konfliktus az hozzájárulhat a feladat gyors és hatékony megoldásához a családi vállalkozásban. Tehát az általam állított propozíciót elfogadtam.