Hátrányos Megkülönböztetés az Online Szabadúszó Munkaerőpiacon

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban az online szabadúszó munkavállalásban megjelenő diszkriminációt tártam fel. A digitális világ térnyerésében a korábbi kihívásokat, amelyeket a nem-virtuális térben nem tudtunk teljességében kezelni, magunkkal visszük az új felületekre is. Fontos ezzel a ténnyel találkoznunk, (hogy a diszkrimináció továbbra is jelen van) hogy a tudatosítás és felismerés révén ennek mértékét csökkenthessük. Ez is része annak az edukációnak, amely a hátrányos megkülönböztetés redukálását tűzi ki céljául. A szakdolgozatom célja az, hogy az általam megtanult munkagazdaságtani, közgazdaságtani, pszichológiai, statisztikai, általános közgazdaságtani (értve: mikro-, makroökonómiai) ismeretek segítségével egy - a lehetőségekhez mérten - átfogó képet alkossak az online munkaerőpiacon fellépő egyenlőtlenségekről, értékelve azok inszentív és diszkriminatív hatásait (ezen nagyobb hangsúllyal). A diszkriminációval foglalkozó tanulmányok bemutatásával kezdem, kitérve a Magyarországon fennálló helyzetre. Ezek után vizsgálom az online munkaerőpiacot a szakmai értekezések fényében. A friss kutatások alapján kitérek a különböző munkaerőkölcsönző oldalakon megjelenő hátrányos megkülönböztetésre, részletezve az oldalak általános ismérveit, lehetőségeit. A szakdolgozatom utolsó előtti része a hat interjú bemutatása, amelyben szabadúszók számolnak be az online munkaerőpiaci tapasztalataikról. Az források és az interjúk kifejtése után egy következtetéslevonással, tapasztalataim összegyűjtésével zárom a dolgozatomat. Az olvasó kaphat egy általános képet az írásom kezdeti részének segítségével a munkavállalás szabadúszó formájáról. A következő részben a hátrányos megkülönböztetés formáit és közgazdasági hatásait általánosságban, majd hazai jelenlétét vizsgáltam. A diszkrimináció több formáját is ismerjük. Úgy ahogy világszinten, hazánkban is jelen van. A szabadúszó online munkaerőpiacok, amelyekről a harmadik szakasz szól, egyre nagyobb tért nyernek a megváltozott mindennapjainkban. Ezeken a felületeken bizonyítottan jelen van a hátrányos megkülönböztetés, amely többek között nemeket (nőket), rasszokat (például: feketéket vagy cigányokat) is érint. A személyes interjúim, amelyekkel a kutatásomat zártam le, azt erősítették meg bennem, hogy a szabadúszó munkavállalás az online térben sok előnnyel, de számos kihívással is jár. A munkavállalók szembesülnek a diszkriminációval, ami a hagyományos munkaerőpiacot tükrözi, de enyhébb mértékben, amely kedvezőbb az offline munkavégzéshez képest. A dolgozatom célja, hogy feltárjam, mitől lehet a hátrányos megkülönböztetés a lehető legkisebb az online szabadúszó munkaerőpiacon.