A színházművészet területén működő nonprofit gazdasági társaságok működésének és gazdálkodásának néhány aktuális kérdése

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a nonprofit szervezetek működését választottam, amelyet a színházművészet területén működőkre szűkítettem, és a József Attila Színház - amely a Főváros egyik ismert kőszínháza - példáján tettem általánosíthatónak ítélt következtetéseket. Dolgozatom fő kérdésként arra kíván választ adni, hogy milyen előnyökkel és milyen kockázatokkal jár ez a gazdálkodási forma a színház működése és menedzsmentje számára. A dolgozat keretei között ezt kiemelten a tervezés, a gazdálkodás eredményessége és a HR területén vizsgáltam. Ezek mellett – a teljesítmény menedzsment feltételeként - áttekintettem a teljesítmény mérés gyakorlatát és lehetőségeit. A rendelkezésre álló forrásokon túl részt vettem egy vezetői interjún, ahol rengeteg hasznos információval gazdagodtam a téma és a Színház kapcsán. Magyarországon, a társadalmi közös szükséglet kielégítése céljából alapított és ennek érdekében gazdasági tevékenység folytatására létrehozott nonprofit gazdasági társaságokkal szemben nagy az elvárás a fenntartható üzleti modell kialakulása és megszilárdulása tekintetében. Ehhez kapcsolódik a dolgozat bevezetőjében megfogalmazott hipotézis, - miszerint a színházi működés pénzügyi fenntarthatósága érdekében valóban bővültek a színház lehetőségei, igazoltnak tekinthető. Az üzleti gondolkodást a Színház menedzsmentje ebben kiemelten fontosnak tekinti, amelyet azonban nem ilyen súllyal mérlegelnek a támogatásról való döntés során. Meg kell azonban jegyezni, hogy mint jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek, többletfeladatot jelent, hogy a támogatások felhasználásáról az előírt költségvetési rend szerint kell beszámolni, ehhez megfelelő nyilvántartásokat és számvitelt kell kialakítani. Az elemzésem azonban azt is alátámasztja, hogy egyúttal növekedtek a működés kockázatai. Jelentősnek értékelhetők a tervezési és a működési kockázatok. Kezelnie kell a menedzsmentnek a működés stabilitását alapjaiban ugyan nem veszélyeztető, de jelentős kockázatokat. A nonprofit gazdasági társaságként működő társadalmi vállalkozások teljesítménymérése hazánkban kevéssé kutatott témakör, még kevesebb a gyakorlati tapasztalat és eredmény. Ha a jelentős társadalmi céllal működő gazdasági társaságok teljesítményüket folyamatosan nyomon követnék, úgy stratégiájukat és egyre több üzleti döntésüket, partnerkapcsolataikat alapozhatnák erre. Az elmúlt évtizedekben a hangsúlyosan számviteli információkat alapul vevő módszerek mellett kialakultak a működési teljesítményt és a társadalmi hatásokat is figyelembe vevő értékelési mutatók. Kidolgoztak átfogó teljesítménymérési rendszereket is, amely révén átfogó kép kapható a vállalkozás működéséről, alkalmas az alternatív stratégiák értékelésére és elősegíti a folyamatok fejlesztését is. A dolgozatban a SES modell egy alkalmazásának áttekintése alapján azt állapítottam meg, hogy a társadalmi vállalkozások teljesítményének ilyen céllal történő értékelésére a vállalati szférában ismert modellek adaptálásával elméletileg lehetőség nyílna. Jelenleg a színházaknál a tulajdonosi, fenntartói, támogatói feltételek teljesítése érdekében elsősorban a számviteli információkon alapuló mérés gyakorlata valósul meg. Döntő többségében objektív pénzügyi és számviteli adatokon nyugvó információs rendszert alakítottak ki mind a Színház alaptevékenységével kapcsolatban megfogalmazott fenntartói követelmények teljesítésének megfigyelésére, bemutatására, mind a gazdálkodással szemben. Beszámolói alapján a Színház a tulajdonosi elvárásokat az elmúlt két évben teljes körűen teljesítette, sok esetben jelentősen túlteljesítette. Ezt meghaladóan a József Attila Színház a nézői és a tulajdonosi elégedettség mérésére, továbbá a szervezeti innováció jellemzésére alkalmas mutatókat is megfigyel és közzétesz a marketing és kommunikációs tevékenységéről. A Színház menedzsmentje sikernek a nézői elégedettséget és az előírt, valamint további, általuk használt teljesítménymutatók értékének szinten tartását, illetve javulását tekinti. Megállapítható azonban, hogy a teljesítménymérés és értékelés nem rendszeres, eseti akciók megfogalmazására azonban az egyes mutatók alakulásának értékelése alapján sor került.