Az egyensúly kortalan: Fehérgalléros munkaerő munka-magánélet egyensúlyának támogatása és jelentősége a magyarországi nagyvállalatok tükrében

Absztrakt (kivonat)

Célkitűzés Szakdolgozatomban a munka és magánélet egyensúlyának kérdéskörét vizsgáltam különös tekintettel a magyarországi vállalatok fehérgalléros munkaerejére. Munkámmal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen pozitív szerepet játszik a vállalat életében a WLB, mennyi előnye származhat abból a munkáltatónak, ha támogatja a munkavállalói munka-magánélet egyensúlyát. Módszertan Dolgozatomban primer és szekunder a forrásokat használtam fel. Egyrészt a PwC Magyarország Kft.-nél dolgozó munkatársaimmal készítettem interjút a saját munka-magánélet egyensúlyukról, másrészt a PwC 2019-es munkaerőpiaci-preferencia felmérését használtam fel, illetve más – a témakört vizsgáló – tanulmányokat vettem górcső alá, hogy hipotéziseimet több szempontból is meg tudjam vizsgálni. Felépítés Szakirodalmi áttekintésemben az emberi erőforrás menedzsment és munka-magánélet egyensúly történetét mutattam be, illetve az utóbbi témakör releváns kutatásának eredményeit, mint például a szűkös erőforrások elmélete és bővítési megközelítés közötti különbséget. Fontosnak tartottam még kitérni itt arra, hogy az egyes cégek HR tevékenységének fejlettsége igen eltérő és nagy mértékben függ a tulajdonosi körtől, illetve a motivációs elméletekre, melyek magyarázattal szolgálnak egyes emberi döntésekre, cselekedetekre, melyek az egyén egyensúlyára hatást gyakorolnak. Ezt követően kitértem arra, hogy a munkavállalói munka-magánélet egyensúlyt támogató cégek hogyan profitálhatnak a kiegyensúlyozott munkavállalóikból (pl. versenyelőnyt szerezhetnek a kiemelkedően dolgozó munkaerőért folyó harcban és csökkenthetik a munkaerő elvesztésével vagy felvétellel járó költségeiket). Arra, hogy az egyensúlyra milyen szereplők vannak hatással, szintén nagy jelentőséggel bír szerintem, így erre is különös figyelmet fordítottam. Külön kiemelném itt a vállalati vezetők és a technológia jelentőségét, melyek nélkül semmiképp nem tud megvalósulni egy jól működő egyensúlyt támogató vállalati kultúra. Előfordulhatnak a munka-magánélet egyensúlyt támogató eszközök implementálásakor vagy fenntartásakor különböző buktatók, mint például a gyenge HR alkupozíció, vagy diszkrimináció, melyekre érdemes figyelni, mert nem elkerülhetetlenek, de nagy mértékben vissza tudják vetni a támogató eszköz sikerességét és komoly károkat tudnak okozni bekövetkezésükkor a vállalat életében. Szerettem volna követendő példát hozni a munka-magánélet egyensúly szempontjából (is) jól működő országra és vállalatokra, így Hollandiára és a hazai legvonzóbb munkáltatókra is kitértem dolgozatom során. Ahhoz, hogy igazán körül tudjam járni a témát, interjút készítettem munkatársaimmal arról, hogy miképp látják a saját magánéletüket, illetve magát a kérdéskört akár más vállalatok, tapasztalatok vonatkozásában. Ezt kiegészítendő a PwC 2019-es munkaerőpiaci-preferencia felmérésének eredményeit vizsgáltam meg, hogy kiderüljön számomra, hogy valóban fontos-e a magyar fehérgalléros munkaerő számára az, hogy egyensúlyban legyen a munkája és a magénélete, illetve, hogy mennyire jól kidolgozott a magyar vállalatoknál az egyensúlyt támogató keretrendszer. Eredmények Az elemzett források feldolgozását követően arra az eredményre jutottam, hogy igenis fontos a célcsoport számára, hogy egyensúlyban legyen a munkájukra és a magánéletükre fordított idő, valamint energia, azonban – ahogy gondoltam –, sokszor ad-hoc jellegűek vagy diszkriminatívak az ezt támogató eszközök. Így annak fényében, hogy ez milyen kiemelkedő szerepet tölt be a munkavállaló és a munkáltató életében, fontos volna erre az egyensúlyra több figyelmet fordítani, mert könnyűszerrel nagy előnyhöz juthat az a cég, aki ezzel megfelelően törődik. Ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassak a legjobb praktikákról, illetve azok bevezetéséről és fenntartásáról, további vizsgálatokat lenne érdemes még végeznem.