Egy magyar kisvállalkozás motivációs elemzése az öndeterminációs elmélet tükrében

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a munka- és szervezetpszichológia egyik fő területével, a motivációval foglalkoztam. Emberi erőforrások alapszakos hallgatóként fontosnak tartom a motiváció és ösztönzés elméleti hátterének ismeretét és emiatt is választottam a motiváció egyik jelentős teóriáját, az öndeterminációs elméletet. A két amerikai kutató, Richard Ryan és Edward L. Deci öndeterminációs elmélete segítséget nyújt az emberi motiváció vizsgálatában, illetve ehhez kínál egy átfogó elméleti keretet. Ennek az elméletnek a felhasználásával szakdolgozatom célja az volt, hogy egy magyar kisvállalkozás tekintetében vizsgáljam a munkavállalói motivációkat. Kutatásommal az öndeterminációs elmélet eszköztárának felhasználásával, egy teljes képet szerettem volna felállítani a vállalat munkavállalóinak motivációival kapcsolatban. Szakdolgozatomban az elméleti felvezetés után, az esettanulmányban bemutattam a választott kisvállalatot, vagyis a Flowell Kft-t., ami majdnem 20 éve nyújt sikeresen mérnöki szolgáltatásokat ügyfelei számára. Kutatásom részeként kvantitatív és kvalitatív módszereket vegyítettem, hogy egy átfogó diagnosztikai képet kaphassak a Flowell dolgozóinak céljairól, pszichológiai alapszükségleteikről, motivációról, illetve jóllétükről. A kérdőíves módszernek köszönhetően ezeket a tényezőket számszerűsített módon a vállalat egészére vetítve vizsgálhattam, az interjú készítése pedig abban nyújtott segítséget, hogy a különböző szervezeti szinten lévő munkavállalók, hogyan értékelik ezeket és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek. Szakdolgozatom módszertani ismertetőjében bemutattam, hogy a kérdőív összeállításakor milyen skálákat használtam fel, illetve, hogy az interjú készítésekor mely szempontok voltak fontosak számomra a kutatás szempontjából. Ezt követően a kutatás eredményeit prezentáltam, illetve reflektáltam felvetéseimre. Az aspirációkat tekintve arra számítottam, hogy a Flowell munkavállalói inkább intrinzik célokkal rendelkeznek. Ez be is igazolódott, azonban az is érdekes eredmény volt, hogy a fiatalabb munkavállalók esetében az intrinzik aspirációk mellett, az extrinzik célok is nagyobb jelentőséggel jelentek meg, az idősebb dolgozókhoz képest. A pszichológiai alapszükségleteket, illetve a vezetők autonómia támogatását vizsgálva azt az eredményt kaptam, hogy a magasabb beosztásban lévő munkavállalók (ügyvezetők, középvezetők) magasabb szinten tapasztalják az autonómia támogatást, mint a beosztottak. Továbbá a Flowell munkavállalóinak tekintetében is beigazolódott az öndeterminációs elmélet azon alapfeltevése, hogy a munkahelyi észlelt autonómia támogatás és a jóllét mértéke között van kapcsolat. Végül pedig az interjú segítségével lehetőségem volt a különböző munkavállalók esetében különböző motivációs típusokat beazonosítani, a kérdőív adatainak felhasználásával pedig motivációs profilokat tudtam létrehozni. Ennek eredményeként megjelent egy külsőleg motivált profil, de összességében többségben voltak azok a profilok, ahol inkább a magasabb hatékonyságú motiváció volt a jelentős (rendkívül motivált profil, önirányított profil, kiegyensúlyozott profil). Kutatásom eredményeinek felhasználásával pedig végül lehetőségem volt javaslatokat megfogalmazni a Flowell jövőjére vonatkozóan, melyek mind az öndeterminációs elmélet munkamotivációs kutatásain alapszanak. A kompenzáció szerepének átértelmezése, az autonómia támogatást hangsúlyozó vezetői tréningek, valamint a munkakör-átalakítás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy növelni lehessen a munkavállalók által tapasztalt autonómiát, ami nagy mértékben segíti a kompetencia, kötődés és autonómia szükségletek kielégítését. Így tehát pedig magasabb szintű jóllét biztosítható, amivel pozitívabb munkahelyi kimentek érhetők el. Ezekkel a módszerekkel összességében növelni lehet a munkavállalók motivációs minőségét, illetve hosszútávon mérsékelhetők a fluktuáció, ami a Flowell életében az utóbbi időben egy meghatározó kihívásként jelentkezett.