A digitális onboarding folyamatok hatása a szociális integráció sikerességére a Youth Business Group Egyesületben

Absztrakt (kivonat)

Egy új munkavállaló első élménye talán az egyik legfontosabb tényező, ami kihat az adott cégnél vagy szervezetnél töltött teljes időtartamára, az egyén ott felépített karrierjére. Éppen ezért különösen fontos a megfelelő első benyomás biztosítása, amit a munkavállaló számára a sikeres kiválasztást követően a jól megtervezett és kialakított beillesztési, azaz onboarding folyamatok garantálnak. A sikeres onboarding nem csak a munkavállalói elégedettséghez és a cég iránti elköteleződéshez járul hozzá, de hosszútávon megtartó erővel is rendelkezik (Bauer, 2010). Továbbá, a jelenleg érvényben lévő munkajogi szabályoknak megfelelően a munkáltató csupán 3 hónap próbaidőt biztosít, melynek végére el kell döntenie, hogy vajon sikeres volt-e a munkavállaló szakmai és közösségi integrációja, vagy sem. Az Országos HR Benchmark (2006) felmérése alapján a megkérdezett cégek több, mint 50%-a rendelkezik kidolgozott orientációs programmal. A rövid időtartamhoz kötve azonban mindkét fél – munkavállaló és munkáltató- érdekét szolgálja egy sikeresen kialakított és lezajlott onboarding folyamat. A 21. századra szinte a mindennapjaink szerves részévé vált a digitalizáció, aminek hatásai egyre több területet érintenek és befolyásolnak, többek között a HR-hez kapcsolódó tevékenységeket is. Manapság egyre inkább elterjedtek például az online formákat öltő toborzási vagy előszűrési módszerek, de a kiválasztási folyamatok is előszeretettel kerülnek át az online térbe. Mindezeken kívül azonban még rengeteg lehetőséget rejt magában a digitalizáció akár a beillesztési folyamatok hatékony optimalizálásához. A digitalizációs átálláshoz véleményem szerint rendkívüli mértékben hozzájárult a 2020- ban kitört koronavírus világjárvány, mely rengeteg céget és szervezetet kényszerített az otthoni munkavégzésre meglehetősen hirtelen, szinte egyik napról a másikra. Így történt ez a Youth Business Group Egyesületnél (rövidítve: YBG) is, ami szakdolgozatom kutatási alanya is egyben. Kutatásom során ugyanis arra keresem a választ, hogy a YBG központ legutóbbi, 2020. tavaszi toborzási időszakát tekintve az új tagok számára vajon befolyásolta-e a sikeres szociális beilleszkedést az onboarding folyamatok digitalizációja. Egyrészről úgy gondolom, hogy egy igen aktuális téma keretein belül végezhetem kutatásomat, mivel az említett egészségügyi világjárvány által kialakult helyzet az egész világot befolyásolta mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. Másrészt, szakdolgozatom témája az adott szervezetre való szűk specifikussága miatt még nem igazán kutatott mások által, így egy egészen új területet vizsgálhatok. Ezen kívül jómagam is már 2 éve erősítem a YBG központot, így kutatásomat személyes motivációm és ismereteim is segítik. Szakdolgozatom kutatási kérdése által arra szeretnék választ kapni, hogy befolyásolja-e a szociális beilleszkedés sikerességét az onboarding folyamatok digitalizációja a YBG központban, esetlegesen van-e arra valamilyen hatással a korábbi folyamatokhoz képest. Hipotézisemet alapján mindenképpen befolyásolja a sikeres közösségi integrációt a beilleszkedési programok digitalizációja, arra feltehetően negatív hatással van. Ezt arra alapozom, hogy az említett egyesületen belüli szervezeti kultúra erősen a közösségre és a személyes találkozásokra épít, így véleményem szerint a digitális átállás hátrányként merülhet fel a szociális integráció sikerességét tekintve. A dolgozatom első felében a szekunder kutatásom alapján ismertetem az onboardinghoz kapcsolódó legfőbb fogalmakat, annak célját, egyes modelleket, a kritikus pontokat illetve a hatékonysághoz szükséges elengedhetetlen tényezőket. A digitalizációs háttérre áttérve a mai onboarding trendek mellett bemutatom, hogy a digitalizáció miképp jelenik meg napjainkban az emberi erőforrás menedzsmentben, illetve miként befolyásolja és alakítja az onboarding folyamatokat. Ezt követően részletesebben ismertetem kutatási alanyomat, az alkalmazott kutatási módszereket, valamint a kutatásomat jellemző körülményeket. Ezentúl bemutatom a kutatásom eredményeit, melynek keretein belül választ kapok a korábban megfogalmazott kutatási kérdésemre, ami alapján eldönthető, hogy hipotézisemet elfogadom vagy elutasítom. Végül kiemelem a szakdolgozatom korlátosságait okozó tényezőket, ezáltal javaslatot teszek az esetleges további kutatási irányvonalakra a témával kapcsolatban. A kvalitatív kutatásaim eredményei egyértelműen bemutatják, hogy a lezajlott digitális onboarding bár sikeresnek volt mondható mind szervezői, mind pedig résztvevői oldalról, a személyes kontaktok hiánya mégis erőteljesen fellelhető valamint hátrányként azonosítható volt. Ennek alapján, a szakdolgozat elején felállított hipotézisemet elfogadom, hiszen a beilleszkedési programok digitalizációja befolyásolta a sikeres közösségi integrációt, arra való tekintettel leginkább hátrányként merült fel a YBG központ esetében