A fiatalkori élsport hatásai a vezetői kvalitásokra

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom központi kérdésköre a fiatalkori élsport hatásai voltak, kifejezetten a későbbi vezetői kvalitásokra fókuszálva. Tanulmányommal azt a hipotézist akartam alátámasztani, miszerint a fiatalon végzett versenysport számos pozitív következménnyel jár, valamint sok fontos tulajdonságot fejleszt. Azért ezt a témát választottam kutatásom alapjául, mert én is kiskorom óta élsportot űzök és véleményem szerint rengeteg átfedés van a később hasznosítható, vezetői tulajdonságokkal. Célom az volt, hogy ötvözzem a sportból adódó tapasztalataimat az emberi erőforrások menedzsmenthez kapcsolódó tanulmányaimmal. Korábbi munkatapasztalataim során részt vettem pár vezetőkiválasztáson, valamint több AC-DC-n segédkeztem megfigyelőként. Ezen alkalmak során ráláttam, hogy milyen komplex feladat egy HR-es kolléga számára a megfelelő vezető kiválasztása. Összetettségét annak köszönheti, hogy nem elég a csapatot ismerni, melynek élére vezetőt keresünk, fel kell ismernünk a vezető által képviselt értékeket és mérlegelnünk, ezek mennyire összeegyeztethetőek a feladatkörrel és a csapattal. Azt gondolom ez egy kifejezetten felelősségteljes feladat a HR-en belül. Dolgozatom első felében elméleti háttért állítottam össze a témához kapcsolódóan. Első körben klasszikus szakirodalmak alapján a vezetési stílusokat mutattam be röviden. Fiedler kontingencia-modelljét részletesebben elemeztem, mert véleményem szerint ennek az elméletnek a pontjai hasonlítanak leginkább a versenyszituációk során tanúsított magatartáshoz. Ezt követően egy modern tanulmány alapján (Ali Qassim Jawad, Andrew Kakabadse – Vezetési Intelligencia 2020) megfogalmaztam a legfontosabb vezetői készségeket. Végül áttérve a sportolói dimenzióra egy sportpszichológiai kutatás alapján pontokba szedtem a sportoló számára elengedhetetlen tulajdonságokat, majd ezeket összevetettem a vezetői relevanciájával. Az elméleti háttér befejeztével áttértem a kutatásom eredményeinek ismertetésére. Primer kutatásom keretein belül hat jelenlegi vezetőt interjúvoltam meg, akik korábban élsportolóként tevékenykedtek. Sajnos a panadémiás helyzetre való tekintettel ezek a beszélgetések csak online történhettek, ennek ellenére mindegyik jó hangulatban telt és kifejezetten értékes információkat gyűjtöttem. Megkérdezettjeim között egyaránt volt korábbi egyéni és csapatsportoló, így mindkét ágba volt lehetőségem belelátni, azonban elemzéseim során nem szedtem őket két különböző csoportra. Interjúimat úgy állítottam össze, hogy a három bevezető kérdést követően (mit sportolt, milyen beosztásban dolgozik jelenleg stb.) négy nagy kérdéscsoportra bontottam kutatási területeimet. Első negyedben a legfontosabb vezetői kompetenciákról kérdeztem alanyaimat, majd a kontingencia-modellből kiindulva kicsit kommunikációközpontú kérdéseket tettem fel nekik. Harmadik csoportom a sportolói dimenzióra fektette a hangsúlyt, célom annak feltárása volt, hogy miket tanultak az élsportnak köszönhetően. Végül a két területet összefésülve négy kérdésen keresztül az átfedéseket akartam felszínre hozni, két kérdés erejéig külön-külön rá is kérdeztem az általam előzetesen legfontosabbnak gondolt kompetenciákra (kitartás, felelősségvállalás). Kutatásom eredménye egyértelműen alátámasztotta előzetes feltevésemet, miszerint a fiatalkori élsport értékes tapasztalatot és tulajdonságok kifejlesztését jelenti a későbbi vezetők számára. Minden interjúalanyom szájából elhangzott legalább egyszer arra vonatkozó utalás, hogy mindenképp előnnyel indul egy vezető, ha korábban a sport által megtanult bizonyos dolgokat. Összességében kutatásom eredményei alapján a legfontosabb sport által elsajátítható értékeknek a kitartást és az alázatot tartom, mely később a civil élet számos területén is hasznosítható. Szívesen folytatnám kutatásomat, leginkább arra hangsúlyt fektetve, hogy a recruitment-ben milyen szerepe lehet a fent tárgyalt értékeknek: így például, ha egy toborzó kolléga meglátja, hogy jelöltje korábban csapatkapitányként élsportot űzött, akkor milyen véleménye van – felmerül-e bármiféle feltételezése a jelölttel szemben.