A civilizálatlan munkahelyi viselkedés jelensége és vizsgálata magyar munkavállalók körében

Absztrakt (kivonat)

A civilizálatlan munkahelyi viselkedés olyan alacsony intenzitású deviáns viselkedésforma, amelynek nem egyértelmű célja a másoknak való ártalom okozása, de megsérti a munkahely által felállított, kölcsönös tiszteletre vonatkozó normákat. Ez a jelenség a szervezetek informális jellegének és sokszínűségének fokozódásával egyre aktuálisabbá válik napjainkban, ennek ellenére hazánkban nem köztudomású, hogy mit is takar pontosan, illetve miért vezet problémákhoz. Arról sincsenek általánosan elterjedt információink, hogy milyen következményekkel jár mind a dolgozókra, mind az egész szervezetre nézve, továbbá hogyan akadályozható meg ezeknek a negatív hatásoknak az érvényesülése. A civilizálatlan munkahelyi viselkedés egyedi vonásai közé tartozik, hogy kis erősségű, emellett alig észrevehető módon nyilvánul meg. Veszélyessége éppen ezekben rejlik, hiszen amíg nem figyelnek fel rá a szervezet tagjai, addig könnyedén továbbgyűrűzhet, mígnem nagyobb intenzitású deviáns viselkedésekké alakul át, ezalatt lerombolva a munkahely légkörét. Ezért fontos, hogy feltárjuk, mi teszi egyedivé a civilizálatlanságot és milyen kockázatai vannak, majd megtanuljuk helyesen kezelni. Szakdolgozatom célja annak felmérése, hogy Magyarországon milyen mértékben fordul elő a civilizálatlan munkahelyi viselkedés, tapasztalják-e egyáltalán a munkavállalók és amennyiben igen, milyen gyakorisággal. Ezen túlmenően azt is megvizsgálom, hogy az elszenvedő életében milyen negatív változásokat idéz elő, amikor a civilizálatlanság áldozatává válik, valamint hogyan alakítja át a jelenség a szervezetek klímáját. Arra is kitérek, hogy melyek az elszenvedő leggyakoribb válaszreakciói, milyen módszerekkel próbálja feloldani a civilizálatlan viselkedés okozta kellemetlen állapotot. Kvantitatív kutatásom keretében egy kérdőív segítségével gyűjtöttem válaszokat jelenleg aktívan dolgozó magyarországi munkavállalóktól. Az alanyok arról nyilatkoztak, hogy az elmúlt egy évben milyen gyakran tapasztalták a civilizálatlan viselkedés eseteit a munkahelyükön, azokat követően milyen változásokat észleltek a munka-magánélet egyensúlyukban, az érzelmeikben, a fizikai-, a lelki és mentális egészségükben, a munkavégzésükben, illetve a szervezet érzelmi légkörében. Végül azt is rögzítettem, hogy a válaszadók hogyan kísérelték meg megoldani a kialakult helyzetet a kezdeményezővel és/vagy a szervezettel szembeni eljárások, továbbá egyéb, a saját magukban való feldolgozást elősegítő módszerek közül. A kutatás eredményeként azt állapítottam meg, hogy a magyarországi munkavállalók átlagosan havonta egyszer élnek meg civilizálatlan munkahelyi viselkedést egy éven belül. Az elszenvedőről elmondható, hogy alacsonyabb beosztású vagy kevesebb hatalommal rendelkezik, mint az elkövető. Arra is rávilágítottam, hogy minél gyakoribb a civilizálatlanság tapasztalása, annál több negatív változás fog érvényesülni az egyén jóllétében, és a szervezet légkörét is annál rosszabbul ítéli meg. Válaszreakciói pedig annál inkább a szervezet felé irányulnak, minél többször kell elszenvednie a civilizálatlan viselkedést. Az a következtetés vonható tehát le, hogy többek között a szervezeti klíma és a munkavállalói elkötelezettség súlyos károkat szenvedhet a civilizálatlan munkahelyi viselkedés kibontakozása által. Emiatt szükséges minél szélesebb körben megismerkednünk a jelenséggel és azokkal a beavatkozásokkal, amelyek révén helyreállítható a szervezetek civilizált kultúrája.