A munkaerőpiaci kiválasztás befolyásoló tényezői a magyar egyetemi hallgatók körében

Absztrakt (kivonat)

A toborzás- kiválasztás az emberi erőforrás egyik központi eleme. Számos kutatás bizonyította, miszerint a munkaerőpiaci diszkrimináció jelensége esetenként fenn áll. Ebből kiindulva szakdolgozatom központi témája a külső megjelenés munkahelyi kiválasztási eredményre gyakorolt hatása, ezen belül is dolgozatomat a fizikai vonzerő meglétére, illetve a tetoválás meglétére, vagy ezeknek hiányaira korlátozom. Említést teszek továbbá kutatásom kapcsán a testsúlyról, nemi hovatartozásról, illetve a rokonszenvesség hatásairól. Nem foglalkozom az etnikai hovatartozás jelentőségével, az életkor szerinti diszkriminációval, az öltözködési stílussal, a munkahelyi dress code fontosságával, a tetováláson túli egyéb testmódosításokkal, a nemi identitás kérdésével, a természetestől eltérő hajszín megítélésével, a személyes higiénia kérdésével, a betegségek fizikailag látható jeleivel, illetve a testi fogyatékossággal. Kezdetben a szépség fogalmát határozom meg szakirodalmi alátámasztással, annak munkaerőpiaci megítéléséről szóló kutatásokat ismertetek. Elmondható, hogy a társadalom szerint vonzó külsővel rendelkező egyének az élet több területén előnyben részesülnek, illetve, hogy az emberek személyiségjegyeket társítanak bizonyos fizikai tulajdonságokhoz. Ezen tények ismeretében megalapozott a feltételezés, miszerint a külső megjelenésnek ilyen tekintetben hatása van a munkahelyi kiválasztás eredményére. A tetováltatás motivációit is ismertetem szakirodalmi szempontból, illetve a tetovált egyének megítéléséről szóló tanulmányokat mutatok be. Egy, a témában született kutatás alapján elmondható, hogy a kék galléros munkakörre való jelentkezők esetében a látható bőrfelületen elhelyezkedő tetoválás pozitív kiválasztási befolyással bír. Ezzel szemben fehér galléros munkakörök esetén nem jelenthető ki, hogy a nem látható tetoválás nagyobb valószínűséget jelent a kiválasztásra. Szakdolgozatom során egy 26 kérdésből álló saját kérdőíves kutatást végeztem Magyarországon élő egyetemi hallgatók körében. A foglalkozási területenkénti differenciálást elősegítve alcsoportokra osztottam a válaszadókat. A csekély mintaelemszám miatt azonban (a teljes minta 147 fő) a kutatás nem adott reprezentatív eredményeket, a magyar egyetemista hallgatók csoportjára nem feltétlenül jellemző eredmények születtek, tehát mindez csupán informatív jellegű. Kutatásom során nem találtam szignifikáns kapcsolatot a tetoválás megléte és a foglalkozási területek között, így feltételezhető, hogy a magyar egyetemi hallgatók tetováltatási döntését nem befolyásolja az, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak. Ez az eredmény természetesen lehet csupán a minta elemszámából és jellegéből adódó is. Közel a teljes sokaság egyetértett azzal, miszerint vannak olyan foglalkozási területek, melyek esetében a diszkrimináció előfordulása gyakori, csupán egy válaszadó adott erre a kérdésre nemleges választ. Bizonyos kérdések esetén Likert skálát alkalmaztam, melyeket Mann-Whitney U teszttel értékeltem. Több általam feltett állítással született egyetértés a tetoválás munkahelyi megítélése kapcsán, így lettek szignifikáns eredmények. Kutatásom nem tudta alátámasztani azt a gondolatot, miszerint foglalkozási területenként eltérő munkaerőpiaci megítéléssel bírnak az általam vizsgált tényezők, azonban úgy gondolom, kellően nagy mintaelemszámmal vizsgálva érdekes eredmények születhetnek a témában. Összességében a külső megjelenésre vonatkozó munkaerőpiaci diszkrimináció vizsgálatát fontosnak tartom. Úgy gondolom, potenciálisan kutatható terület akár az általam vizsgált faktorok alapján is. Legfőképp amiatt tartom indokoltnak a diszkrimináció megjelenésének magyarázatát, mivel munkavégzés szempontjából a külső megjelenés nincsen hatással az egyén termelékenységére, mégis több esetben számottevő.