EU Structural Funds and Brexit: biting the hand that feeds them? = Az Európai Strukturális Alapok és a Brexit: ellökték a segítő kezet?

Absztrakt (kivonat)

Following the 2016 referendum on the United Kingdom’s membership of the European Union, countless analyses have been written about the background of the Leave campaign’s victory. These studies have mainly focused on the internal divisions of the country: the disparities between Remain and Leave voters in terms of age, education and other factors. The role of the EU in the UK’s decision appeared mostly with regards to how the free flow of labour prompted voters to decide for Brexit, and how the country’s status as a net contributor to the EU budget played a crucial role in the referendum campaign. Not nearly as much research has concentrated on the effects of the assistance from European Structural and Investment Funds (ESIF) on the result. The research question posed in the paper is the following: did the amount of ESIF funding spent in the regions of the country have any statistical connection with how the electorate in each region voted? Even though economic common sense suggests that the areas receiving more assistance would be more inclined to stay, this may not be the case. Previous studies seem to confirm this expectation. One reason for this phenomenon can be that the population of the regions might have considered other factors more important when casting their ballots. Some of these regional characteristics are also controlled for in the empirical research. The units of the analysis are the NUTS-2 regions of the UK, which also serve as the basis for funding eligibility decisions by the European Commission. The paper builds several empirical models to find an answer to the research question, using OLS regression. The results are mixed. The study finds that the amount of received EU funding does have a significant impact on voting patterns in the regions; however, this is not robust as there are stronger predictors (such as support for UKIP) which undermine the funding effect. A further finding that requires additional research in the area is a significant negative correlation between support for UKIP and the received ESIF funding. Previous studies that underline the significance of education and economic development are also confirmed. Az Egyesült Királyság 2016-os, az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazását követően rengeteg elemzés foglalkozott a referendum végeredményének fő kiváltó okaival. Az esetek túlnyomó többségében a kutatók az ország belső megosztottságával magyarázták a kilépésre voksolók győzelmét, így például többek között a szavazók életkorával és képzettségi szintjével. További fontos okokként még a Nagy-Britanniába az EU-tagságnak köszönhetően szabadon áramló kelet-európai bevándorlókat, valamint az ország nettó befizető státuszát fogalmazták meg, amely érvek a kampányban is nagy hangsúlyt kaptak. Sokkal kevesebb fókusz irányult az Egyesült Királyság által uniós tagként élvezett előnyök jelentőségére, kiemelve az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból (ESB-alapok) nyújtott támogatásokat. Jelen dolgozat fő célja annak vizsgálata, hogy tapasztalható-e statisztikai összefüggés az ESB-alapokból nyújtott támogatási mennyiség, valamint a kilépésre voksolók aránya között. A gazdasági érdekekből egyenesen következik, hogy kell lennie valamilyen kapcsolatnak, azonban a korábbi kutatások ezt nem igazolják. Ennek oka az lehet, hogy más faktorok fontosabb szerepet játszottak a szavazók döntésében; néhány közülük kontrollváltozóként megjelenik a kutatásban. Az elemzés alapját az Egyesült Királyság NUTS2-es régiói szolgáltatják, ugyanis a támogatási intenzitásra való jogosultságot is ilyen szinten határozza meg az Európai Bizottság. A dolgozat több regressziós modell építésével igyekszik megválaszolni a kutatási kérdést, és vegyes következtetésekre jut. Az ESB-alapok támogatási összege, valamint a kilépésre való szavazási hajlandóság között szignifikáns negatív kapcsolat van. Azonban ez az összefüggés nem robusztus, ugyanis a UKIP régiós népszerűsége aláássa a támogatások hatását. A dolgozat eredményei megerősítik a kutatók korábbi megfigyeléseit, miszerint a régió fejlettségi szintje, valamint a magasan képzett lakosság aránya szoros összefüggésben áll a szavazatok megoszlásával. További fontos eredmény, hogy negatív korreláció tapasztalható az ESB-alapok támogatási összege, és az euroszkeptikus párt támogatottsága között, ami további kutatási irányokat határoz meg.