Szakemberhiány az építőiparban - Okok és megoldási javaslatok

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt években lakást építők vagy felújítók általános tapasztalata, hogy a munkálatok elvégzésére lassan és nehezen lehet megfelelő szakembert találni, valamint hogy az elkért munkabér meglepően magasnak érződik. Ez gyakran visszaköszön a sajtóban is, illetve az általunk készített felmérés eredményei is megerősítik. Jelen dolgozat feltárja a lakossági építkezések során alkalmazott szakemberek (pl. kőműves, ács, hidegburkoló, mázoló, bádogos, gázszerelő) hétköznapokban észlelt hiányának okait, és megoldási javaslatokat kínál a közpolitika alkotói számára. A dolgozat módszertanát tekintve végeztünk egy kérdőíves felmérést építkezésben, illetve felújításban érintett személyek körében, majd pedig készítettünk hat mélyinterjút a szakemberhiányhoz más és más aspektusból kapcsolódó érintettekkel. A szakemberhiány okaiként négy fő témát azonosítottunk, melyek közül az első a hazai szakemberek külföldi munkavállalása a nyugati és hazai bérek különbsége és a hazahívó programok sikertelensége miatt. Ennek megoldása lehet egy jobban kidolgozott hazahívó program, illetve az esetlegesen hazatérők honi vállalkozásindításának támogatása. A szakemberhiány második okaként a gazdasági folyamatokat fogalmaztuk meg, ezeknek tekintetében a 2009-et követő válság után a hazai gazdaság számottevő növekedést ért el, melynek az építőiparban megvalósult keresletnövekedés is szerepet játszott. Ezen pontra megoldási javaslatunk lenne a kontraciklikus állami gazdaságpolitika bevetése, az állami beruházások átstrukturálása és az otthonteremtési kedvezmény átalakítása. Közvetítési kudarcként a kereslet és kínálat nem megfelelő találkozását kapcsolatfelvételi nehézségek, mobilitási problémák és információhiány okozhatja. Megoldást jelenthet véleményünk szerint egy hazai humánerőforrás-térkép létrehozása a szakmunkás munkaerőpiaci helyzet felmérésére, ezen túl pedig egy minősítési rendszer szakmunkásközvetítő oldalak számára. Mindezek mellett indítványozzuk a villanyszerelők számára kötelező felelősségbiztosítás kiterjesztését, illetve megyei szintű kamarák kialakítását. Negyedik területként a szakképzést azonosítottuk, itt főképp az új rendszerben az érettségi hiánya és a szakképesítés alacsony presztízse merült fel problémaként. Ennek a megoldására javasoljuk a szakképzés részeként megszerezhető érettségit, a 18 éves tankötelezettségi korhatárt és a szakképzés tantervének átalakítását.