Lakni vagy nem lakni? Ingatlanpiaci folyamatok elemzése a fővárosban, fókuszban az Airbnb

Abstract

Dolgozatomban a jelenlegi budapesti ingatlanpiacot elemzem, fókuszálva a rövid- és hosszútávú lakáskiadás piacainak kölcsönös hatásaira az Airbnb példáján keresztül. A kutatásom igen releváns és jelentős témával foglalkozik, mivel a hétköznapi emberek számára is egyre jobban érzékelhető a fokozódó fővárosi lakhatási kérdés és a fúvódó ingatlanpiaci lufi. A következtetéseimet közgazdasági modellek alkalmazására, iparági szakértők tapasztalataira és érvelésére, valamint az általam épített panel modell eredményeire alapozom. Részleteiben, adatokkal illusztrálva mutatom be a fővárosi ingatlan- és albérletpiaci folyamatokat, amely során kombinálom a makro- és mikro szintű környezet hatásait, a piacok közötti kölcsönhatásokat, valamint a bérleti díjak és a lokáció kapcsolatát. Az eredményeim rámutattak arra, hogy a rövidtávú szálláskiadás egyre jobban befolyásolja az ingatlanpiaci folyamatokat, ezért egy panel modellen keresztül számszerűsítettem az Airbnb hatását 2017 és 2018 közt. Ebben az időszakban 10%-kal több a listázott szállás a platformon 1%-kal növelte a bérleti díjakat, és 2-2,2%-kal a lakásárakat, ceteris paribus. Ez a bővülés nagyjából az előszezon és a főszezon közötti változás nagysága, vagyis kijelenthető, hogy a platform jelenléte szezonálisan is képes mozgatni az árakat, emiatt pedig az esetleges külső sokkok az Airbnb-n keresztül felerősödött hatással érik el a budapesti ingatlanpiacot. A jövőben a főváros részéről fontos lenne megvizsgálni a rövidtávú lakáskiadás szabályozásának további lehetőségeit, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci felívelés vége ne eredményezzen egy hitelen bekövetkezett, nagyobb törést a piacon.