Mire épít az építőipar? Lakáspiaci tendenciák az építési vállalkozások beszámolóinak tükrében

Absztrakt (kivonat)

A 2008-as gazdasági világválság hatása érezhető változásokat hozott a magyar építőiparban, és az ingatlanpiacon. A válságot követően az újonnan épített lakások száma egy évtizedig nem közelítette meg azt a volument, ami korábban megfigyelhető volt annak ellenére, hogy a kereslet indokolta volna új beruházások elindítását. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 5 évben az országban megfigyelhető áremelkedés Európában is kiemelkedő szintet ért el. Kutatásomban a lakáspiacon végbemenő változásokat keresem az árbevétel szerint legnagyobb hazai építőipari vállalkozások beszámolóinak vizsgálatával. Az elemzésbe bevont társaságok éves beszámolója alapján, azok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetük áttekintésével mutatok rá építőipari sajátosságokra, valamint vizsgálom, hogy a 2017-től megfigyelhető lakáspiaci fellendülés milyen módon jelenik meg az építőipari vállalatok pénzügyi kimutatásaiban. A vizsgálat során felismert trendeket statisztikai adatokkal magyarázom, így kitérek arra, hogy milyen szerepe van az építőipari vállalatok teljesítményében a lokációnak, vagy az alapanyagár növekedésének. Az elvégzett vizsgálatok rámutatnak arra, hogy a megfigyelhető építőipari trendek megjelentek a vállalatok beszámolóiban is. A lakáspiaci fellendülés hatását az árbevétel változásában figyelhetjük meg, mely 2017-ben a vizsgált vállalatoknál jelentősen nőtt az előző évek árbevételéhez képest. Mindezt befolyásolja a lokáció is, ugyanis azok a vállalatok, melyek az ország olyan területén tevékenykedtek, ahol az átlagnál nagyobb négyzetméterár növekedés volt megfigyelhető, jobban teljesítettek a vizsgált időszakban. Kutatásomban hangsúlyos az építőipari sajátosságok meghatározása is, így az elemzés során rávilágítok az előlegek jelentőségére az iparban, valamint arra, hogy a vizsgált vállalatok nem saját dolgozóikkal végzik a lakóépületek építését, hanem alvállalkozókkal dolgoznak együtt. Emellett jellemző az építőiparban az osztalékfizetés is, ugyanis a vizsgált időszakban az adózott eredmény visszaforgatására nem volt szükség a megfigyelhető fellendülés miatt.