Az exportálók versenyképesebbek, vagy a versenyképesebbek exportálnak? Az exportálás vállalati versenyképességre gyakorolt hatásának empirikus elemzése – magyarországi eredmények

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat célja, hogy megvizsgálja milyen kapcsolatban áll az exportálás és a vállalati versenyképesség. A dolgozat a Versenyképességi Kutató Intézet által készített 2019-es versenyképességi felmérés kérdőívének adatait használja fel a kérdés megválaszolásához. A dolgozat a vizsgálathoz egy két lépcsős identifikációs stratégiát alkalmaz, mely első lépcsője egy párosítási metódus (Propensity Score Matching), második lépcsője pedig a többváltozós lineáris regressziók módszere. Az önszelekció kiszűrése után továbbra is lényeges különbség tapasztalható az exportáló és nem exportáló vállalatok között, így az első hipotézis elvetésre kerül, amely szerint a versenyképesebb vállalatok exportálnak és ezért annak nincs hatása a versenyképességre. Ezt követően, az elemzés felfedi, hogy az exportálás mely csatornákon keresztül hat a vállalatok versenyképességére. A második lépcsőben többváltozós regressziók segítségével vizsgálja, milyen csatornákra bontható le az első lépcsőben megfigyelt különbség. A dolgozat eredménye, hogy az exportáló vállalatok versenyképességi többletéért nagyrészt a versenyhelyzetből fakadó tanulás, a piaci szereplőktől történő tanulás és kisebb részben a pénzügyi stabilitás a felelős. A dolgozat további eredménye, hogy magyar adatokon megvizsgálja a szakirodalomban vitás oksági kapcsolat irányát, valamint empirikus úton rávilágít ennek lehetséges csatornáira. Az elemzés egyediségét a hatásfelbontás képezi, melyben sikeresen identifikálja az egyes csatornák hozzájárulásának mértékét a vállalati versenyképességhez.