A PISA eredmények összehasonlítása a V4 országok esetén: Magyarország helyzete a régiós országokkal szemben

Abstract

Dolgozatunk a PISA eredményeinek vizsgálatára épül, melynek mind a szövegértési, mind a matematikai eredményeit elemezzük. A vizsgálatba a visegrádi országok (V4) 15 éves tanulóit vontuk be, akik 2015-ben vagy 2018-ban részt vettek a felmérések valamelyikén. Vizsgálatunk során a tesztek előtt kitöltendő kérdőívekben szereplő kérdések közül kiválasztjuk azokat, melyekkel következtethetünk a diákok szocioökonómiai státuszára, valamint felhasználjuk a tanárok szakmai készségeire és kompetenciáira vonatkozó kérdéseket, mint a képzés minőségének indikátorát. A megfelelő változókat kiválasztva regressziós modellt építünk a négy ország mindegyikére. Ezek után a Blinder-Oaxaca dekompozíciót használjuk, melynek segítségével az országok közti különbségeket többféle komponensre bontjuk fel. Ezek a komponensek választ adnak arra a kérdésre, hogy a különbségek csupán az eltérő hallgatói összetételnek tudhatók-e be, vagy pedig egy országok közötti kompetenciabeli hatás is kimutatható. A modellezés segítségével összehasonlítjuk a négy ország eredményeit, és feltárjuk a különbségek okait. Elemzésünk eredményeiből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az országok közötti megmagyarázatlan különbségek mértéke túlnyomó részt szignifikáns.