Környezetvédelmi marketingkommunikáció a televíziós sorozatokban

Absztrakt (kivonat)

Új kihívásokkal állunk szemben, a gazdaságot, és ezen belül a marketinget, az általa is okozott probléma megoldásának szolgálatába kell állítani. Ehhez azonban új szemléletmódra, fenntartó termelésre, új ötletekre és életstílusra van szükség. Ennek kulcsfontosságú eleme a fogyasztók nevelése, amely a marketing feladatai közé tartozik. Meggyőződésem, hogy kézzel fogható eredményeket kell elérnünk a tömegkommunikáció terén is, ezért vizsgálom dolgozatomban egy hatékony médium, a televíziós sorozatok világát, környezeti kommunikációs szempontból. Kétségtelen, hogy a környezeti károkat, és a környezettudatos magatartást kommunikálni kell, de a hagyományos módok (reklámok, intézményes oktatás) félő, hogy nem elég hatékonyak, ebben az égetően sürgős témában. Kutatási kérdésem, hogy alkalmasak-e a televíziós sorozatok, mint audiovizuális médiumok, a hatékony környezeti marketing kampány eszközének, a fiatalok körében. A kérdés megválaszolásához először elemzem a környezetvédelem és a hagyományos, illetve társadalmi marketing viszonyát. Ezt követően megvizsgálom, a környezeti kommunikáció alkotóelemeit, majd kiválasztásra kerül a leghatékonyabb médiaközeg. Az üzenet megfelelő voltának kiválasztása érdekében, feltárom a környezettudatos döntések elméleti hátterét, majd ismertetem a hagyományos marketing által, a sorozatokban használt technikákat. Végül vázolom a környezeti kommunikáció jelenlegi helyzetét a televíziós sorozatokban, illetve javaslatokat teszek a kommunikáció hatékonyabbá tételére. Véleményem szerint, egyértelmű, hogy a szórakoztatóipart, illetve a környezeti nevelést össze kell vonni, kreatív módszereket felfedezve, a környezettudatos magatartásbefolyásolás előmozdítása érdekében. Az emberek vakok és süketek a reklámok tekintetében, és előnyben részesítik a szórakozási lehetőségeket az aggodalomgerjesztő filmekkel vagy egyéb eszközökkel szemben. Ugyanakkor a magas bizalomhiány, az intézményi oktatásban, illetve kommunikációban, valamint az egyéb negatív befolyásolók, például a közöny, sem könnyítik meg a környezeti marketing feladatát. A sorozatok tömegbefolyásoló képességét a kommunizmus is felismert, gondoljunk csak A Szabó Család rádiós sorozatra. Ez az erő, nyilvánvalóan rossz szándékokra is felhasználható, de nem minden marketingkísérlet ördögi, jó szándékkal is alkalmazhatók, a társadalom és környezetvédelem javára is. A hatékony környezeti kommunikáció érdekébe, érdemes példát venni a kereskedelemi marketing gyakorlatáról. Nem szabad megretteni a divatteremtéstől, hiszen, ha ezen eszköz segítségével, megfelelő referenciacsoportokat és viselkedésmintákat tárhatunk a fiatal generáció elé, amelyet még áldozatok árán is hajlandó követni, az jó mind a társdalom, mind a környezet számára. Összegzésképp elmondható, hogy adott egy médium, a televíziós sorozatok, amely alkalmas a társadalmi, illetve környezeti kommunikáció eszköztárának alkalmazására, befolyásolási képessége megkérdőjelezhetetlen, így az érzelmi hatások, valami a környezettudatos döntések hátterének figyelembevételével, illetve a sorozatok alkotói és megfelelő környezeti marketing szakemberek együttműködésével, az eddigieknél jóval hatékonyabb kampány folytatható.