A felsőoktatás jövője: globális trendek, forgatókönyvek, dilemmák és megoldások 2030-ban

Absztrakt (kivonat)

A felsőoktatási intézmények, oktatói és kutatási tevékenységének jelentősége évszázadok óta kétségbevonhatatlan és különösen napjainkban nagyon fontos szerepet töltenek be a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. Ugyanakkor a világ felgyorsulásával, komplexitásának növekedésével és a technológia rendkívüli fejlődésével, korábban nem tapasztalt kihívásokkal kell szembe nézniük a XXI. században. Így dolgozatom célja, hogy globális perspektívából elemezve, forecasting módszertant alkalmazva bemutassam a jövő felsőoktatásának lehetséges alakulási irányait, a felmerülő nehézségeket és megoldási javaslatokat tegyek rájuk. A PEST analízist alapul véve a gazdasági, társadalmi, politikai, technológiai és természeti környezet jelenét és trendjeit megvizsgálva elmondható, hogy az elmúlt két-háromszáz évben, de különösen az elmúlt hetven évben rendkívül sok változás következett be és zajlik ma is, mint például a népességnövekedés, az életkor kitolódása, a technológiai gyors fejlődési íve, az urbanizáció és a migráció növekedése. 2030-ban pedig még a mainál is bonyolultabb és bizonytalanabb környezetre számíthatunk, ahol a technológiát ugyan tovább fejlődés jellemzi, de a gazdasági növekedés valamelyest lelassul, egyre több társadalmi szintű konfliktussal kell szembe néznünk, és sokasodnak a globális felmelegedés egyre komolyabb intőjelei is, miközben a politikai irányvonalak és stratégiák nagyban függnek majd az előbbi trendek együttes hatásától. Eközben a felsőoktatásban elképesztő mértékű tömegesedés indult meg a II. világháború után, ezzel megreformálva szerepét is. Bár az intézmények tevékenységi köre nem fog jelentősen változni a jövőben sem, hiszen továbbra is az oktatás és kutatás fő színtere marad, működési módjukban és alkalmazott oktatási módszereikben alkalmazkodniuk kell a megváltozott környezethez, és a szakirodalmak a jelenlegi trendekből kiindulva több lehetséges jövőképet is felvázolnak. Elképzelhető egy erőteljes világméretű bezárkózás a negatív gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok következtében, ugyanakkor szintúgy megvalósulhat a teljes piaci liberalizáció és verseny, vagy épp ellenkezőleg, a globális kooperáció. A szakirodalmak és szakértői interjúk alapján a legvalószínűbbnek tartott jövőkép a nemzetközi nyitás és a verseny erősödése, ezzel együtt pedig a változás és bizonytalanság fokozódása. Egy ilyen környezetben a sikeres egyénnek olyan kompetenciákkal kell rendelkeznie, mint a nagyszámú adathalmaz kezelése, feldolgozása és kritikai elemzése, más területekről és kultúrákból érkezőkkel való együttműködés illetve saját tudásának 4 folyamatos fejlesztése, vertikálisan és horizontálisan egyaránt. A mesterséges intelligencia és öntanuló robotok terjedésével elengedhetetlenné válnak az olyan képességek birtoklása, melyek továbbra is biztosítják az ember előnyeit, mint például az innovativitás, a kreativitás és az erkölcsi értékek, valamint szintén elengedhetetlen lesz, hogy felelősségteljes állampolgárokként vigyázzunk környezetünkre és embertársainkra is. Mivel a felsőoktatási intézmények egyik fő feladata, hogy hallgatóikat segítsék a szükséges készségek (ki)fejlesztésében, valamint versenyképességük fenntartásának is alapja lesz a keresleti igényekre való reagálás, át kell gondolniuk jelenlegi oktatási módszereiket és képzési szerkezetüket. A kompetencia alapú oktatás, a valós és komplex feladatokkal való találkozás, a gyakorlatiasság, a rugalmasabb képzési struktúra és a technológiai újítások oktatásba való beépítése elkerülhetetlen lesz. A fordított osztálytermet például már ma is sok intézményben alkalmazzák, ugyanakkor a „blended learning”-ben és a tanulás menedzsment rendszerekben még rengeteg potenciál rejlik, miközben a mikrodiplomák bevezetése és elterjedése a jövő kérdése. Ezen változások számos kihívás elé állítják a felsőoktatási piac résztvevőit és nagy mértékben érintik jelenlegi működésüket. A jövő intézményét sokkal inkább a mai vállalatokhoz hasonlóan kell elképzelni, így szervezeti egységeiket is ennek megfelelően célszerű felépíteni. Olyan pénzügyi, marketing és emberi erőforrás stratégiákat kell meghatározniuk, amik biztosítják hosszútávú versenyképességüket, piaci komparatív előnyüket és profitábilitásukat, különösen az állami támogatások fokozatos csökkenésével. Végül rövid kitekintésként elmondható, hogy bár mára a magyarországi felsőoktatás is demokratizálódott, továbbra is rendkívül zárt és leszabályozott rendszerben működik, a változások csak lassan mennek végbe, így a nemzetközi trendekhez képest lemaradásunk folyamatosan nő, melyek orvoslása minél hamarabb szükséges.