Az Európai Uniós támogatások hatása a KKV szektor vállalatainak versenyképességére

Kiss-Dobronyi, Bence (2017) Az Európai Uniós támogatások hatása a KKV szektor vállalatainak versenyképességére. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Vezetés és Stratégia Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2MB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Kiss_Dobronyi_Bence_2017.pdf

Abstract

Dolgozatomban a versenyképesség, a vállalati növekedés és állami, európai támogatások kapcsolatával foglalkozom. Az Európai Unión gazdaságfejlesztési programjai révén törekszik arra, hogy a közösség fejletlenebb régióiban megerősödjön a verseny, hogy a vállalatok versenyképessé válljanak, ezáltal elősegítve a makro-szintű versenyképesség javulását is. Ezen belül kiemelt fókuszterület a KKV-szektor, ami számosságában Európa vállalatainak nagyobbik részét adja és a foglalkoztatás tekintetében is egy jelentős szereplő. Éppen ezért fontos annak a kutatása, hogy milyen módon segíthetik elő a nemzetek, vagy nemzetek feletti szervezetek a vállalati versenyképesség és kifejezetten a KKV-k versenyképességének növekedését. A vállalati növekedés korlátai felelő közelítem meg a kérdést. Ezeket a korlátokat feloldva a vállalatok képessé válhatnak a növekedésre. A korlátokat három kategóriába sorolom: finanszírozási, menedzseri és regionális csoportokba. A külső, intézményi támogatás, lehetőséget ad arra, hogy ezeken a korlátokon a vállalatok direkt és indirekt hatások révén túl tudjanak lépni, és ezáltal növekedni tudjanak. Két féle növekedést definiálok a vállalati növekedéssel foglalkozó elméletek (főként Penrose) alapján. Az intenzív növekedés a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználást, míg az extenzív növekedés az erőforrások megnövelésével skálázott működést fed le. Ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a vállalati versenyképesség valóban nő, az ilyen támogatások hatására valamilyen hatékonyságnövekedést várunk a vállalatok részéről. Ez lehet az intenzív növekedés magasabb megtérülése vagy az extenzív növekedés méretbeli terjedéséből elérhető hatékonysági előnyök kihasználása. Ebben a felépített elméleti keretben vállalkozom arra, hogy az Európai Uniós támogatások hatásosságát egy magyarországi KKV támogatási program esetében teszteljem. A nemzetközi szakirodalmat tanulmányozva általános eredmény, hogy a vállalatok habár az extenzív növekedést végrehajtják (mérlegfőösszegük nő) a nagyobb méretből eredő előnyöket nem képesek lefölözni. Ezek a kutatások általában valamilyen többváltozós statisztikai módszerrel vizsgálják a programok hatásait, olyan adatbázisokon, ahol mind támogatott, mind nem támogatott vállalatok rendelkezésre állnak. Dolgozatomban én is egy hasonló elemzést végzek el. A gazdaságfejlesztési operatív program egy 2012-ben megvalósult pályázati körét vizsgálom 2010 és 2014 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalatok esetében. A vizsgálathoz egy olyan adatbázist készítettem, ami idősoros pénzügyi adatokat tartalmaz közel száz támogatott és majdnem 300 nem támogatott vállalatról a megyében. Ezen az adathalmazon végzem el a panelökonometria módszereit használva elemzésemet. Az elemzés eredményeként a nemzetközi tapasztalatokhoz nagyon hasonló következtetésekre jutok. Először is felfedezem a szakirodalomból ismerős előszelekciót: a később támogatottá váló vállalatok már a támogatás megelőzően is jobban teljesítenek, mint nem támogatott társaik. Ezt követően pedig felismerem annak jeleit, hogy a mintában szereplő támogatott vállalatok a pályázat hatására extenzív növekedést hajtottak végre. Emelkedett a mérlegfőösszegük, a befektetett eszköz állományuk. Nem nőtt viszont az árbevételük és a megtérülést, hatékonyságot mérő ROA, ROE mutatóik. Emellett az üzleti eredmény a program hatására egyenesen csökkent, ami jó eséllyel az integrációs, növekedési nehézségeknek tudható be. Tehát a támogatás, ugyan a növekedést elősegítette, nem érte el végső célját, nem segítette a vállalatok versenyképességének javulását. A miértre több válasz is adható, egyrészről lehet szó egy elnyújtott hatásról, azaz arról, hogy a növekedéshez való adaptáció több évig tart és a vizsgálat egyszerűen nem fed le megfelelő hosszúságú periódust a vállalatok életében ahhoz, hogy ezeket a hatásokat ki tudja mutatni. Ugyanakkor, mivel a szakirodalomból tudhatjuk, hogy a pályázatok esetében erős az előszelekció elképzelhető az is, hogy az addicionális beruházások hiányával vagy éppen holtteherveszteséggel szembesülünk az eredményekben. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok egyszerűen csak kiváltják az eszközeiket a támogatással, nem valósítanak meg igazán új beruházásokat. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az itteni eset nem egyedülálló. A támogatási programok gyakran jutnak ilyen eredményre és ritka az igazán sikeres pályázat. Azonban több reményre okot adó tényező is van, egyrészt egy hosszabb időtávú vizsgálat rávilágíthat arra, hogy a hatások mégis csak jelentkeznek, de ahogy azt felvetettük egy lassabb, integrációs periódus után. Emellett pedig habár az általános programokra jellemzőek ezek az eredmények, a K+F programok esetében a tanulmányok nagy része arra jut, hogy intézményi támogatással olyan fejlesztések tudtak megvalósulni, amik egyébként nem jöttek volna létre – ezzel növelve Európa versenyképességét.

Item Type:MA/MSc thesis
Subjects:Management, business policy
ID Code:9296
Specialisation:Vezetés és szervezés szak
Deposited On:04 May 2017 10:22
Last Modified:03 Jul 2017 11:46

Repository Staff Only: item control page