A budapesti bevásárlóközpontok iparági elemzése és az iparág jövőbeli kilátásai

Belső, Róbert (2016) A budapesti bevásárlóközpontok iparági elemzése és az iparág jövőbeli kilátásai. Postgraduate thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Vállalatgazdaságtan Intézet.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
779kB

Abstract

Az első bevásárlóközpont Budapesten már 1976-ban megnyitotta kapuit, azonban az igazán nagy fejlesztések csak a 1990-es években következtek be. A lendület egészen a 2000-es évek végig kitartott, ezután azonban az iparág növekedési üteme lassulni kezdett és 2013-tól gyakorlatilag stagnálásról beszélhetünk. A szakdolgozat alapvető célkitűzése az volt, hogy az iparág alakulását meghatározó tényezők azonosításával és értékelésével az iparág jelenlegi és jövőbeli kilátásai kerüljenek bemutatásra. A fő kérdés, hogy várható-e változás az iparág növekedését illetően. A plázák fejlesztése nemcsak azért jelentős kérdés, mert a budapesti kereskedelmi területek közel harmada bennük kap helyet, hanem azért is mert egy-egy fejlesztésből nemcsak a kereskedelmi és szolgáltató szektor, hanem a társadalom is profitál. A beruházások során általában a környék is megújul, barnamezős övezetek kerülhetnek hasznosításra és a környező ingatlanárak is növekedhetnek. Mivel nem az egyes iparági szereplők helyzetének és lehetőségeinek az elemzése volt a célom, hanem az iparág egészének várható alakulása, ezért a jelen munka nem kívánt és nem is tudott választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan kellene létrehozni egy jól működő bevásárlóközpontot. A vizsgálati módszerek kiválasztása során a fentebbiekből adódóan nem a belső képességek és erőforrások elemzése, hanem a külső környezet vizsgálata állt a fókuszban. Ennek szintjei közül is az iparági környezet és a makroszint, hiszen a versenytárs-elemzés és a stratégiai csoport-elemzés is elsősorban az egyes szereplők stratégiájára adott volna válaszokat. Az iparági szerkezetet így a Porter által létrehozott öt-erő modell segítségével elemeztem, de ezt kiegészítendő az egyes erőknél mindig kitértem a releváns makrokörnyezeti tényezők és a komplementer iparágak trendjeinek a bemutatására is. Az iparág definiálása során problémát jelentett, hogy nincs egy mindenki által elfogadott definíció a bevásárlóközpontokat illetően. A Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége és a különböző ingatlan tanácsadó vállalatok eltérő meghatározásokat használnak, így a meglévő adatokat is csak nagy körültekintéssel lehetett feldolgozni és összehasonlítani. A vizsgálandó szegmens meghatározása emiatt külön feladat volt, melynek során a bevásárlóközpontokra jellemző sajátosságok meghatározásán túl az egyes kereskedelmi szereplők közötti különbségek is megvilágításra kerültek. A jelenlegi helyzet elemzése során igyekeztem minden iparágon belül ható és kívülről érkező tényezőt azonosítani és megvizsgálni. Törekedtem arra, hogy az elérhető adatok függvényében a budapesti állapotot a régiós nagyvárosok adataival is összehasonlítsam. Ilyenfajta kontextusba helyezéssel könnyebb volt annak eldöntése, hogy egy-egy befolyásoló tényező feltételezett vagy tényleges hatással rendelkezik. A jövőbeli kilátások esetében azt vizsgáltam, hogy öt év múlva várhatóan hogyan alakulnak majd a korábban azonosított hatások. A már megismert elemek esetében becsülni próbáltam, hogy milyen jellegű változás várható. Ezen túlmenően kísérletet tettem jelenleg még nem létező, de a jövőben kockázatot jelentő tényezők feltárására is. Az értékelést az egyes tényezők beárazásával és összegzésével végeztem el. Így kaptam meg az iparágat mozgató öt erőt. A 2016-os és 2021-es állapotok összevetésére az összehasonlító iparági szerkezet elemzést használtam, melynek grafikus megjelenítése jól demonstrálja az iparági jövedelmezőség várható alakulását és az egyes iparági erők intenzitásának valószínűsíthető változásait. Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy az iparág a közepes szintnél némileg jobb jövedelmezőséggel rendelkezik, ami mindenképpen lehetőséget biztosít a további növekedésre. A jövőben kismértékű szűkülés várható ugyan az új belépők és a helyettesítők fenyegetésének erősödése miatt, de ez nem rontja nagymértékben az iparági nyereségességre vonatkozó kilátásokat. Szintén fontos megállapítás volt, hogy az iparágat leginkább meghatározó erő a vevők alkuereje, ami a jövőben is így marad.

Item Type:Postgraduate thesis
Subjects:Commerce and tourism
Management, business policy
ID Code:9013
Specialisation:Mérnök-közgazdász szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:08 Sep 2016 13:43
Last Modified:08 Sep 2016 13:43

Repository Staff Only: item control page