Vállalatok vizsgálata pénzügyi szempontból különös tekintettel az adósságszolgálati kapacitásra : Az adósságszolgálati kapacitás vizsgálata három kiválasztott vállalat példáján

Legeza, Bence (2014) Vállalatok vizsgálata pénzügyi szempontból különös tekintettel az adósságszolgálati kapacitásra : Az adósságszolgálati kapacitás vizsgálata három kiválasztott vállalat példáján. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Kisvállalkozás-fejlesztési Központ.

[img]PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2112Kb

Abstract

Szakdolgozatom témája három kiválasztott vállalkozás értékelése pénzügyi mutatóinak tükrében valamint az adósságszolgálati kapacitásuk meghatározása. A témaválasztás több okból is megközelíthető. Egyrészt szakirodalma elméleti síkon mozog, magyar nyelven nem nagyon érhető el, valamint bankok oktatási anyagaként lehet találkozni az adósságszolgálati kapacitás kérdésével. Másrészt az Erste Bank Hungary Zrt.-nél töltött gyakorlatom alatt találkoztam ezzel a számítással, melyet a menedzserek alkalmaztak új ügyletek megkötése előtt. A vállalatok finanszírozása külső és belső forrásokból történhet. Szakdolgozatomban röviden bemutattam a legfontosabb forrásokat, kiemelve, mire kell figyelnie a vállalkozások vezetőinek a választásnál, mert a különböző források különböző tranzakciós költségekkel járnak, emellett kontrollvesztéssel is számolnia kell bizonyos esetekben. A finanszírozás során érdemes figyelni arra is, hogy a saját tőke és idegen forrás aránya az optimális szinten álljon, melyre magyarázatot a tőkestruktúra elméletek keresnek. A legnagyobb hatású klasszikus tőkestruktúra elméleteket mutattam be, melyek hatással voltak az adósságszolgálati kapacitással foglalkozó szakirodalomra is. Az első jelentős tétel Modigliani-Miller tételei, adók nélkül valamint 1963-ban az adók feltételezésével. Ezek a tételek a való életben ugyan nem állják meg a helyüket, de a későbbi elméletek alapját képezték. A választásos elmélet szerint léteznek nem hiteljellegű adómegtakarítási formák is, így nem szükséges nagy hitelállományt fenntartaniuk a vállalatnak, hanem el kell érniük azt a szintet, ahol az adóelőnyök és az adósságból fakadó kockázatok előnyei egyenlők nem lesznek. A hierarchia elmélet arra ad választ, hogy a vállalatvezetők az információs aszimmetria miatt elsősorban belső forrásokat használnak, majd hitel- és kötvénykibocsátással élnek, legvégső esetben pedig külső tőkejellegű finanszírozási forrást használnak. Az adósságszolgálati kapacitásnak több definíciója van. A legáltalánosabb felfogás szerint a vállalkozás által maximálisan felvehető hitel nagysága, melyet cash flowjából belátható határidőn belül vissza tud fizetni, anélkül hogy pénzügyi helyzete kritikussá válna. Számítása hasonlít a DCF módszerhez, melyet a vállalatértékelésnél alkalmaznak, csak több egyszerűsítéssel él, a vállalat által megtermelt EBIT-et vagy EBITDA-t diszkontálja a kamattal valamint a futamidővel. A legfontosabb feltételezése, hogy nincs növekedés a vállalatban így nem igényel pótlólagos tőkeberuházást, valamint a tőke visszafizetésével számol, így a számítás jövőbeli értékét 0-nak tekinti. Az adósságszolgálati kapacitás a hitelelemzés egyik lépése. Ehhez hozzátartozik az iparágelemzés, eszközhatékonyság, jövedelmezőség, cash flow, valamint a mérlegszerkezet vizsgálata. Az elemzés a Du Pont vállalat által meghatározott formulára épít, a ROE kibontásával. A szakdolgozatomban három középvállalatot vizsgáltam (Kulcs Soft Nyrt., Eisberg Hungary Kft.,ULT Magyarország Zrt.). Először a főbb likviditási, jövedelmezőségi, hatékonysági és tőkeszerkezeti mutatatóikat elemeztem és értelmeztem. Ezek a hitelelemzés során is felhasználhatóak, melyek hatással vannak a biztosított hitel összegére és annak kondícióra. Az IT szektorban működő Kulcs Soft rendelkezik a legjobb mutatókkal, azonban eszközhatékonysága és saját tőke állománya nem kielégítő. Magasak a személyi jellegű ráfordításai, ezért eredménye árbevételéhez képest alacsony, mely hatással van adósságszolgálati kapacitására is. Az Eisberg Hungary Kft. rendelkezik a legrosszabb mutatókkal, jövedelmezőség, likviditás és hatékonyság tekintetében is, ugyan nagyobb összeget vehetne fel hitelként, mint a Kulcs Soft Kft. a kapacitás számítás alapján, mutatóinak alakulása azonban ezt biztosan korlátozná. A legnagyobb árbevétellel és adósságszolgálati kapacitással az ULT Magyarország Zrt. rendelkezik, azonban a vállalkozás mutatói, még nem igazán kielégítőek, valamint befektetett eszközeinek elhasználódása következtében tárgyi eszközeinek hatékonysága romlik. Az adósságszolgálati kapacitás meghatározását követően elvégeztem egy szcenárió elemzést, mellyel bemutattam a négy fő faktor változása, milyen hatással van a vállalkozás számára maximálisan felvehető hitel mértékére, valamint adott adósságszolgálati kapacitás mekkora cash flow-t kíván. A kamat növekedése fordított arányban áll a kapacitással, tehát a fizetendő kamat növekedése negatívan befolyásolja a vállalkozás maximális hitel kapacitását. A futamidő növelésével valamint a cash flow növekedésével az adósságszolgálati kapacitás is növekszik. A kapacitás felől vizsgálva, minél nagyobb kapacitásra van szüksége a vállalkozásnak annál nagyobb eredményt kell a cégnek termelnie. Az adósságszolgálati kapacitás egy jó eszköze a hitelelemzésnek, de statikussága és egyszerűsítése miatt csak eszköz. Nem képes előrejelzést adni és nem elégséges a kockázatok felmérésére sem. A valóságban a jól működő vállalatok sosem használják ki maximálisan adósságszolgálati kapacitásukat. Az objektív mutatók és a szubjektív tényezők együttesen alkalmasak a vállalkozás elemzéséhez és kockázatainak feltárásához.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Finance
Management, business policy
ID Code:7969
Specialisation:Gazdálkodási és menedzsment szak
Deposited By:Beáta Vasvár
Deposited On:25 Feb 2015 12:56
Last Modified:25 Feb 2015 12:56

Repository Staff Only: item control page