Informatikai kisvállalat nemzetközi piacra lépési döntésének stratégiai elemzése

Absztrakt (kivonat)

A válság, mint minden más területen, az informatikai piacon is éreztette hatását. Ennek következtében a vállalatok megpróbáltak csökkenteni informatikára fordított kiadásaikat és csak olyan fejlesztésekbe fogtak bele, ami a hatékonyságuk vagy a bevételük növelése érdekében elengedhetetlennek minősült. Ennek következményeképpen sok informatikai vállalat tönkrement, a kevés projekt miatt. Dolgozatomban azt fogom bemutatni, hogy az általam elemzett informatikai vállalat ebben az időszakban milyen stratégiát választott, és milyen döntéseket hoztak annak érdekében, hogy átvészeljék a válságos időszakot. A vállalat legfontosabb döntése az lett, hogy a külföldi piacra való terjeszkedést választották a problémák elhárítása érdekében. Azért döntöttek e megoldás mellett, mert a külföldön alkalmazott erőforrás árakhoz képest olcsóbban tudta biztosítani ezt, ami a versenystratégiájának része volt. Elindultak egy nemzetközi projekten, aminek sikeres megnyerése érdekében egy informatikai szoftvert forgalmazó céggel olyan szövetséget kötött, ami mindkét fél számára előnyösnek bizonyult. A projektet megnyerték, de az idő előre haladtával egyre nehezebb helyzetbe kerültek a vezetők az erőforrások biztosítása miatt, ami annak is köszönhető volt, hogy a hazai piac kezdett újra fellendülni. Az elméleti bevezető és a vállalat ismertetése után azt mutatom be, hogy a cég milyen szerepet tölt be a hazai informatikai iparágban a porteri öttényezős modell alapján. Ezt követően azt 2 vizsgálom meg, hogy a vállalat milyen stratégiát alkalmazott a nemzetközi piacra lépés előtt, majd pedig azt, hogy ez a stratégia miképpen változott meg a külpiacra lépés hatására. A vállalat sem a költségvezető, sem a megkülönböztető stratégiát nem alkalmazhatta, mert nem tudták olcsóbban előállítani a termékeiket, a jó minőségért pedig nem voltak hajlandóak extra pénzt fizetni a megrendelők. E helyett a versenyelőnyük alapján, a projektek olyan mixét használták, amelyek biztosították számukra az erőforrások finanszírozását. A nemzetközi piacra lépés után a cég stratégiája megváltozott, mivel külföldön a költségvezető stratégiát alkalmazhatták az olcsóbb hazai munkaerő miatt. A vállalat működésének ismertetése után a nemzetközi projekten kialakult főbb döntési pontokat elemzem döntéselméleti modellek segítségével, valamint a következő kérdésekre keresem a választ: · Jól döntött-e a vállalat, amikor nemzetközi projekten indult? · Megfelelő döntéseket hoztak-e a vezetők a projekt folyamán? Az elemzések során az alábbi következtetésekre jutottam: néhány döntési pontban a vállalat vezetői nem az optimális döntést hozták. A vezetés korábban nem ismerte a nemzetközi piacot, és a piaci kultúrákat, valamint nem tudták, hogy ez a projekt olyan komplex feladatok végrehajtását fogja magával hozni, amire a menedzsment nem volt felkészülve és e miatt az erőforrásokat biztosítása nem lesz megfelelő. A vállalatnak megvannak a képességei és lehetőségei, hogy sikeresebbek lehessenek. Ennek érdekében először az egyes projektekhez szükséges erőforrás szükséglet pontosabb felmérésében kellene fejlődniük és a hiányzó erőforrásokat juniorképzési programon keresztül beszerezni. Ezzel a lépéssel a piaci árnál alacsonyabban tudnák előállítani termékeiket, amivel akár a költségvezető stratégia irányába is elindulhatnának a hazai piacon. Összességében elmondható, hogy ha hibákat is követtek el a projekt során, de az elemzett vállalat a pénzügyi stabilitását biztosította a nemzetközi projekttel, ami nélkül elképzelhető, hogy ez a cég sem vészelte volna át a hazai piac projekthiányát. Ha az említett hibákat nem követik el, valószínűsíthető, hogy sikeresebben fejezhették volna be a projektet, ami nagyobb elismerést és a nemzetközi piacon való további lehetőségeket biztosítana a vállalkozás számára.