A nyugat-dunántúli régió versenyképessége és innovációs potenciálja

Madár, Emese Lilla (2013) A nyugat-dunántúli régió versenyképessége és innovációs potenciálja. MA/MSc szakdolgozat, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Gazdaságföldrajz Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat témája egy megújuló energiára alapuló innovatív technológia magyarországi bevezetése. Az energia felhasználás a világon gyorsuló ütemben nő és egyre több problémát vet fel. Ezek az ellátásbiztonság, a globális környezetvédelmi problémák és a dráguló energia. Ezekre megoldására sok tudományos munka születik és több más gondolat mellett kiemelkedő fontosságú a megújuló energia alkalmazása. A megújuló energia válaszai közül meg kell említeni, hogy csökkenti a környezetvédelmi problémákat, mert a szén-dioxid kibocsátás mellett az üvegházhatású gázok és egyéb, toxikus anyagok kibocsátása is mérséklődik. Nagyon fontos, hogy ezzel tulajdonképpen a javak újra elosztása is történhet, mert az eddigi energiaimportőr országok akár exportőrré is válhatnak. Valamint a megújuló energia jelent megoldást, ha sor kerül a fosszilis energiahordozók – még kérdéses – kimerülésére. Sok technológia született vagy van születőben, de természetesen a hagyományos technológiákkal nem vehetik fel a versenyt, hiszen azok akár évszázados fejlesztési múltra tekinthetnek vissza. Ezért általában a megújuló energia technológiák nagyobb beruházást igényelnek, de emellett a közgazdasági korlát mellett még egyéb akadályok is jelen vannak. Ilyen akadály például a hiányzó támogatás- és intézményrendszer vagy a társadalmi elfogadottság alacsony foka. Egy ilyen megoldás úgynevezett technológiai életcikluson megy keresztül, aminek három fő lépése van. Az első a kutatás-fejlesztés, a második a demonstráció. Ekkor kerül bemutatásra a technológia, hogy valóban működőképes, de gazdaságilag még nem versenyképes. A harmadik lépcső a piaci bevezetés és piacnövelés és a kereskedelmi forgalom. Az egyik megújuló energia technológia a város csatornahálózatba gyűjtött és szállított szennyvíz hőenergiájának kinyerésére irányul. A folyamat során a szennyvíz hőjét egy hőcserélőn keresztül a munkaközegbe vezetjük. Ezt a munkaközeget a hőszivattyú segítségével magasabb hőmérsékletre transzformáljuk fűtés esetén, hűtéskor pedig lehűtjük. Ezzel lehet épületek és épületcsoportok hőellátását megoldani. A működőképességére több külföldön megépített rendszer is bizonyíték. Megvizsgáltuk a dolgozatban, hogy mik a hazai szennyvízhős megoldás előnyei a többi megújuló energia megoldással szemben. Olyan helyeken lehet ezt alkalmazni, ahol egyébként más megoldások nem vagy csak kisebb kapacitással kerülhetnek csak szóba. A belvárosi vagy sűrűn beépített területeken nem lehet szélenergiát használni, többek között a magas zajterhelése miatt. A napenergia a mi szélességi körünkön egy épület hűtését és fűtését nem tudja ellátni, csak kiegészítésként használható, a geotermiának pedig a szennyvízhőshöz hasonló kapacitásban elég nagy a területigénye. Bármilyen biomassza tüzelés a légszennyező anyag kibocsátás miatt elképzelhetetlen. Magyarországon egyelőre az igazi versenytárs a hagyományos gázfűtés. Ehhez képest olcsóbb az üzemeltetés, a kinyerés jó hatásfoka miatt. Jelentős továbbá a környezeti előnye, mert a helyszínen nincs légszennyezés sem ÜHG kibocsátás. Gazdasági alapon is összehasonlítottuk a két rendszert. Jelenleg ugyan a szennyvízhős rendszer üzemeltetése olcsóbb, de a beruházási költsége magasabb. A döntéshozók abban az esetben döntenek emellett a rendszer mellett, ha az üzemeltetés során keletkezett „nyereség” még a számukra elfogadható időn belül kiegyenlíti a többlet beruházást. Ezért azok a legjobb projektek, ahol erre elegendő idő áll rendelkezésre és megfelelő nagyságú az energiafogyasztás. Az is megoldás lenne, ha a technológia támogatást kapna, akkor pedig csökkenhetne a két beruházás közötti különbség. A hazai bevezetés eddigi eredményeit megvizsgálva kiderült, hogy nagyon jelentős tényező az előbbiekben említett gazdasági okokon kívül, a technológia újdonsága. A beruházókban olyan mély a bizalmatlanság, hogy a biztosítékként kért intézkedések felboríthatják az üzleti modellt, meghiúsítva ezzel a beruházást. Célszerű lenne a továbbiakban nem csak a technológia műszaki fejlesztését folytatni, hanem az ismertségét is növelni, hogy ez a probléma kiküszöbölhető legyen és elterjedjen ez a különleges és hatékony megoldás.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Regionális gazdaság
Innováció, tudásgazdaság
Azonosító kód:6999
Képzés/szak:Regionális és környezetgazdaságtan szak
Elhelyezés dátuma:04 Ápr 2014 11:41
Utolsó változtatás:02 Júl 2016 21:10

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap