Környezeti fenntarthatóság a disztribúcióban

Sarlay, Szabolcs (2014) Környezeti fenntarthatóság a disztribúcióban. MA/MSc szakdolgozat, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Szabadon elérhető változat: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Sarlay_Szabolcs.pdf

Absztrakt (kivonat)

A környezeti fenntarthatóság egyre inkább középpontba kerül az üzleti életben, hiszen bizonyos problémák (például a túlnépesedés vagy a globális felmelegedés) miatt elkerülhetetlen, hogy a vállalatok is foglalkozzanak a kérdéssel. Ezeknek a problémáknak a kezelésében a logisztikának különösen nagy szerepe lehet, hiszen a vállalatok szénlábnyomának akár 75 százalékáért is felelős lehet, ami igen nagy arány. Szakdolgozatomban a logisztika disztribúciós alrendszerére szűkítve vizsgáltam a környezeti fenntarthatóság szerepét, mivel itt sok szállításra van szükség az ellátási láncon belül, földrajzilag szétszórtan elhelyezkedő vevők számára, amelynek optimalizálásával komoly eredmények érhetőek el a környezetterhelés mérséklése szempontjából. A releváns szakirodalom összefoglalása után egy kérdőíves kutatás segítségével vizsgáltam a hazai piacon tevékenykedő vállalatokat, aminek célja annak kiderítése volt, hogy a cégek mennyire tartják fontosnak a környezeti fenntarthatóság szempontjait a disztribúciós folyamataik megvalósítása során, rendelkeznek-e ilyen irányultságú programokkal, stratégiákkal, továbbá melyek a főbb alkalmazott eszközeik illetve milyen eredményeket értek el mindezekkel. A megkérdezett cégek 79,31 %-a nagy fontosságot tulajdonít a környezetileg fenntartható disztribúciónak, valamint 68,96 %-os arányban rendelkeznek ilyen irányultságú stratégiával, amelynek létrehozását leginkább a felsővezetés elkötelezettsége, a vállalati stratégiával való összeegyeztethetőség, az image-növelés lehetősége és a költségcsökkentési szempontok támogatják. A hátráltató tényezők között elsősorban a költségekkel kapcsolatos szempontok dominánsak („nagy beruházási igény”, „növeli a működési költségeket”, „drágábbá teszi a terméket”), továbbá az éles versenyhelyzetet említették még a cégek komoly akadályként. Elmondható tehát, hogy a cégek két részre szakadnak a környezetileg fenntarthatóbb disztribúcióval kapcsolatos hozzáállásukat tekintve, hiszen egy részük versenyelőny elérésére, hatékonyságnövelésre alkalmasnak tartja azt, míg a többi szerint ez túlságosan erőforrás igényes és a piaci elvárások sem igénylik az ilyesmit kellő mértékben. Egy fenntarthatósági stratégiának kulcseleme a megfelelő teljesítménymérési rendszer létrehozása is, ami a mintába került cégek 79,31 százalékára volt érvényes, ahol a leggyakrabban használt mutatók a kapacitáskihasználtságra, a CO2 kibocsátásra és az energiafelhasználásra vonatkoztak. A fenntarthatóság növelésére alkalmazott disztribúciós eszközök esetében a belső folyamatokra fókuszáló illetve az optimalizáló eszközök domináltak. A belső folyamatokra koncentrálás egyrészt a külső partnerekkel szembeni bizalmatlanságból adódik, másrészt ilyen eszközökből jóval több áll rendelkezésre, mint külsőből. Az optimalizáló megoldások népszerűsége pedig azok alacsonyabb beruházásigényében és gyorsabb megtérülésében keresendő. Érdekes viszont, hogy a cégek által alkalmazni tervezett eszközök között már az innovatív megoldások voltak többségben. Az alkalmazható eszközök nagy száma miatt, a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében képeztem egy fenntartható disztribúciós teljesítményindexet, ami alapján 4 kategóriára osztottam a cégeket (lemaradók, átlagosak, haladók, élenjárók). A mintába került cégek 41,38 százaléka a haladók és az élenjárók csoportjába került, viszont cégméret szerint elemezve az adatokat, bebizonyosodott a KKV-k jelentős lemaradása. A mintában szereplő KKV-k 83,33 százaléka ugyanis a lemaradók és az átlagosan teljesítők közé tartozott, míg a nagyvállalatok 41,18 százalékban haladó minősítést kaptak, továbbá 17,65 százalékuk élenjárónak tekinthető. Ennek legfőbb oka, hogy a KKV-k kevésbé tartják fontosnak környezeti fenntarthatóságot illetve kisebb arányban rendelkeznek ilyen stratégiákkal, továbbá az erőforrások és képességek oldaláról is a nagyvállalatok vannak előnyben. A fenntarthatóbb disztribúció által elért eredményeket tartalmazta a dolgozat utolsó része, ahol a következő szempontok alapján elemeztem a változásokat: 1. szállítási, raktározási és készletezési költségek, 2. CO2-kibocsátás, energiafelhasználás, 3. vevőkiszolgálási színvonal, termékminőség, 4. üzleti kapcsolatok minősége, piaci kockázatok. A legkiemelkedőbb eredményt a szállítási költségek tekintetében érték el a cégek, hiszen 70,37 százalékuk javulást ért el, továbbá 14,81 százalék esetében ez jelentős mértékű volt. Emellett 62,95 százalékos arányban javulást értek el az energiafelhasználásban illetve 74,08 százalékuk csökkentette károsanyag emisszióját is. Mindezt pedig a vevőkiszolgálási színvonaluk és termékminőségük szintentartása vagy fejlesztése, valamint az üzleti kapcsolatok minőségének megóvása illetve a piaci kockázat növekedése nélkül vitték véghez, ami alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a környezeti fenntarthatóság fokozása a disztribúciós folyamatokban számos előnnyel jár. Ez pedig sokkal vonzóbbá teheti az ilyen kezdeményezéseket a cégek és a befektetők körében, ami által a jövőben széleskörű terjedésre számítok. A környezeti fenntarthatóság és a profitorientált gondolkodásmód tehát nem zárja ki egymást, ugyanakkor a legkomolyabb eredményeket azok a cégek érik el, amelyek fenntarthatósági stratégiával rendelkeznek, továbbá nemcsak optimalizálásra, hanem innovációra is törekednek, figyelve arra, hogy ellátási lánc szinten gondolkodjanak.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Környezet-gazdaságtan, környezetvédelem
Logisztika, termelésszervezés
Gazdasági fejlődés, fenntartható fejlődés
Azonosító kód:6905
Képzés/szak:Logisztikai menedzsment
Feltöltő: Eszter Dolinka
Elhelyezés dátuma:24 Márc 2014 13:26
Utolsó változtatás:02 Júl 2016 21:09

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap