A hazai dunai kikötők működésének környezeti szempontú értékelése

Absztrakt (kivonat)

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karának Logisztikai Menedzsment mesterszakos hallgatójaként azért választottam a kikötők vizsgálatát, mert úgy vélem időszerű foglalkozni vele, hiszen a mindinkább aktuálissá váló fenntarthatósági és a „zöld” szemléletmód egyre fokozódó elvárásokat támaszt a kikötők mindennapi működése és működtetését végző vállalkozások számára. A hazai dunai kikötők esszenciális nemzeti és nemzetközi gazdasági jelentősége nyilvánvaló, de az már kevésbé, hogy működésük során pontosan milyen közvetlen és közvetett hatást gyakorolhatnak környezetükre, ezeket a különböző kikötői vállalkozások mennyire tudatosan kezelik, azoknak a tervezési és működési szintjükön mekkora a jelentőségük és az elvárásoknak megfelelő szabályokat milyen motivációk hatására (pl. jogszabályi megfelelés) építik be a működésükbe. Az is motivált, hogy olyan, az általam folytatotthoz hasonló kutatásra eddig még nem került sor, amelynek középpontjában a hazai kikötők környezetvédelmi attitűdje állt volna. Ilyen szempontból a jelen szakdolgozat olyan új adatokkal szolgálhat, amelyek esetleg további hasonló kutatások alapjául is szolgálhatnak. Ezen megfontolásokból választottam a szakdolgozatom céljának a kikötő és az azt körülvevő komplex környezet kapcsolatának bemutatását, illetve annak - néhány hazai dunai kikötőn és azok vállalkozásain keresztül – gyakorlati vizsgálatát. A szakdolgozatomat a vízi szállítás és előnyeinek bemutatásával kezdem, majd rátérek annak egyik alkotóelemére, a kikötőre. A kikötő fogalmának meghatározása, csoportosítása és infrastrukturális jellemzői után gazdasági jelentőségével és az elmúlt évtizedekben fokozatosan megváltozott kereskedelmi szerepével foglalkozom. A kikötők tevékenységi körének rövid ismertetése után rátérek környezeti jelentőségükre és az általuk potenciálisan kiváltható hatásokra. A kikötők környezeti szempontú vizsgálata azért is fontos, mert itt nem csupán a vízi szállítás szempontjából érdekes a kikötők környezeti teljesítménye, de nagy a jelentősége az ott egymásba kapcsolódó különböző közlekedési módoknak és azoknak a környezeti hatásoknak is, amelyek a különböző tevékenységek révén koncentráltan jelentkeznek a kikötőkben. Ráadásul hatásuk az érintettek - a kikötő, az ott tevékenykedő vállalkozások és az érintett harmadik fél (pl. a lakosság) – szemszögéből rendkívül eltérő is lehet. A dolgozatban bemutatom az Európai Unió környezet és közlekedéspolitikai „csapásirányait”, az azokból építkező szabályozási kereteket és irányelveket, melyek a kikötők működése és környezeti hatása közötti feszültég megelőzését, mérséklését és visszafordítását célozzák. A szabályozási keretek vizsgálata után a kikötők környezeti hatásainak szisztematikus kezelésére alkalmas környezetmenedzsment eszközökkel és környezetirányítási rendszerekkel foglalkozom. Az elméleti háttér után az általam elvégzett kutatást ismertetem, amelyet a négy legforgalmasabb dunai kikötő öt különböző vállalkozásának bevonásával végeztem. A metodológia és a kutatási célok bemutatását a kutatási eredmények kifejtése követi, valamint - meghatározott szempontok szerinti - elemzésük. Ezt követően az elemzés következtetései alapján javaslatokat teszek a további probléma megoldására, illetve és a fejlesztési lehetőségekre. A kutatás eredményeinek és általam vélt korlátainak értékelésével, valamint a további potenciális kutatási irányok felvázolásával zárom a dolgozatom. A vizsgálatom eredményeként arra jutottam, hogy az érintett hazai kikötők esetében a környezetvédelem és a környezeti szempontok érvényesítésének elsődleges funkciója a jogszabályi előírásoknak való megfelelés és emellett döntéstámogató kritériumként is megjelennek a nagyobb értékű beruházásoknál. Mindezek ellenére a vállalatoknál érzéklehető a fejlődésre való nyitottság és a motiváltság, amelyet véleményem szerint egy a hazai kikötőket egyesítő együttműködés lenne képes a leghatékonyabban összefogni és koordinálni.