Egy innovatív tartálytisztítási berendezés üzleti tervének megvalósítása

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom célja egy a vállalatnál közeljövőben beszerzendő nagy értékű beruházási eszköz (egy járműre szerelt komplett tartálytisztító berendezés, amely képes a néhány 10 m3- estől az 1000m3 –es tartályig bezárólag szinte bármilyen közegű álló és fekvőhengeres tartály tisztítására, emberi beszállás nélkül) és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra üzleti tervének a kidolgozása, abból a célból, vajon a tervezett beruházás milyen mértékben képes kielégíteni a vele szemben támasztott gazdasági követelményeket. Mivel ilyen berendezést eddig Magyarországon nem használták kis és közepes volumenű tartályoknál, egyre nagyobb igény mutatkozik a baleset megelőzés és a pszichés hatások csökkentése mellett a környezet védelmére is. Az eszköz használhatóságát számos tényező behatárolja, az eddigi elterjedésének hiánya azonban véleményem szerint az ára volt, mivel hagyományos emberi beszállással járó „technológiák” szolgáltatásai lényegesen kedvezőbbek. A termék egyedülálló szolgáltatása révén általánosan bemutatom azon kialakulási jellemzőket illetve lehetőségeket, veszélyeket, amelyek meghatározhatják egy innováció sikerét vagy bukását. Egy termék műszaki megfelelőségén túl elengedhetetlen, hogy marketing eszközök felhasználásával minél jobban el tudjuk adni termékünket. Mindemellett rendívül fontos tudni, hogy milyen áron tegyük azt. Ezért a fejezetben részletesebben be vannak mutatva a fontosabb árazási eljárások, illetve használatuk lehetőségei. A központi téma egy beruházási projekt üzleti tervének a meghatározás, ezért részletesen ismertetem azokat az általános tényezőket, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. Habár a számítás során megpróbáltam objektívan felhasználni az eddigi megszerzett információkat, számos bizonytalan tényezőt szubjektívan ítéltem meg. Ezek hatásait az érzékenységelemzés segítségével igyekeztem felmérni. Az eredmények, ha egy „normál” beruházást nézünk, akkor mindenképpen ígéretesek (NPV=35.426 eFt; PI=116%; IRR=148%). Azonban mivel itt egy egyedülálló berendezést vizsgálunk, jogosan vártunk volna el egy jelentősebb kockázati felárral társult hozamot. Ennek részben az óvatosabb feltételezések, másrészt a jármű alacsony kihasználtsága, harmadrészt az a tény az oka, hogy egy olajipari vállalat igényeiből indultam ki. Az eredmények alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy ugyan az eszköznek van létjogosultsága Magyarországon, de véleményem szerint csak akkor, ha a ma hatályos környezetvédelmi és munkaegészségügyi előírásokat szigorítják. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a jövő az olyan berendezéseké, amelyek révén egészségesebb, biztonságosabb és környezetkímélőbb munkavégzés valósítható meg. A kérdés inkább az időzítésen múlik, azaz azon, hogy mikortól van igény egy adott országban vagy felhasználási területen arra, hogy az említett követelményeket szigorítsák és ugyan kezdetben felár ellenében is, de azokat a berendezéseket preferálják, amelyek megfelelnek ezeknek.