Az agrártermékek ellátási láncának kihívásai

Moharos, Jenő (2011) Az agrártermékek ellátási láncának kihívásai. MA/MSc szakdolgozat, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
736kB

Absztrakt (kivonat)

Magyarországon a zöldség-gyümölcs szektor meghatározó szerepet töltött és tölt be a gazdaságban. Azonban napjainkban jellemzı tendencia, hogy a magyar áru egyre inkább kiszorul a nagy áruházak polcairól. Szakdolgozatomban e termékeknek a hazai ellátási láncát vizsgálom, választ keresve arra, hogy mely tényezık befolyásolják a zöldség-gyümölcs beszállítók versenyképességét - elsısorban – a multinacionális élelmiszerláncokkal szemben. Rávilágítok az agrárlogisztika legfontosabb problémáira, melynek megoldásai komoly kihívást jelent - nem csak a termelı vállalatok, de nemzetgazdaság szintjén egyaránt. A dolgozat elkészítéséhez a releváns szakirodalom feldolgozásán kívül mélyinterjúkat készítettem a hazai zöldség-gyümölcs ellátási lánc legmeghatározóbb szereplıinek képviselıivel. A megkérdezettek között szerepel beszállítói oldalról egy termelıi értékesítı szövetkezet (Ker-TÉSZ, Nagykırös), míg felvásárlói oldalról a két, egyik legnagyobb árbevételő hazai élelmiszerlánc (Tesco, SPAR) egy-egy képviselıje. A dolgozat során elıször ismertetem a téma alapfogalmait, felvázolom a hazai friss zöldséggyümölcs ellátási láncát, majd indoklom az logisztika fontosságát az agráriumban. Ezután több dimenzión (beszállító kapcsolatok; vállalati logisztika) keresztül mutatom be a szakirodalom, illetve az interjúim tapasztalata alapján a felmerülı problémákat a láncban. Munkám utolsó részében az egyes problémák és szintek közötti összefüggést mutatom be, illetve valós megoldási kísérleteket ismertetek a termelık és a nemzetgazdaság szintjén. Beszállító kapcsolati szinten a legkritikusabb problémák, hogy a hazai termelık nagy része nem képes önállóan a multinacionális áruházak igényeinek megfelelı volumenő és minıségő árualap biztosítására, illetve alacsony áron történı beszállítására. Az említett hiányosságok továbbgyőrőzése a vállalati szinten megjelenı problémák is. A nagy mennyiségben történı beszállítás olyan képesség, amelyet a hazai birtokviszonyok nem tesznek lehetıvé. A minıség kérdése - mivel a speciális tulajdonságú (gyors romlandóság) termékekrıl beszélünk - fokozott elvárásként jelentkezik meg a termelıknél is, ezért nem csupán az EU elıírások miatt kell erre figyelmet fordítani. Azonban a minıséggel kapcsolatos elvárásokat nem lehetnek ellenırizni megfelelı nyomon követési rendszer megléte nélkül. A kiszervezés, vagyis outsourcing is igencsak releváns téma a mezıgazdaságban, hiszen a termelık egyrészt saját kompetenciájukhoz (zöldség termelés) értenek, másrészt nem rendelkeznek olyan erıforrásokkal, amelyek nélkül nem képesek a nagy vevıi erıt képviselı multiknak beszállítani. Külön problémaként tárgyaltam az árufuvarozását. Ezt a tevékenységet több tényezı befolyásolja. Ilyen a már említett elaprózott birtokszerkezet, a megfelelı (hőtésre alkalmas) szállítójármővek hiánya, illetve a közúti infrastruktúra minısége, illetve meglétének hiánya. A felsorolt problémákra válaszként az utóbbi években megjelent a termelık közös gondolkodását megtestesítı termelıi értékesítı szövetkezetek elterjedése. Ezek TÉSZ-k összefogják az egyes termelıket, segítik az értékesítést és a termeléshez szükséges input anyagok kedvezıbb beszerzését. Koncentrált árualapot kínálva jobb alkupozíciót képviselnek az áruházláncokkal szemben, illetve az Európai Uniótól több támogatást kapva képesek technológiai és egyéb innovatív beruházásokra. Természetesen nem minden probléma oldható meg állami támogatás nélkül, de szerencsére számos állami fejlesztési terv és pályázati lehetıség adódik a mezıgazdaság és egyben az agrárlogisztika fejlesztéséhez. Az arról szóló vélemények, hogy a megoldási kísérletek, mennyire jelentenek megoldást, megoszlanak. Összességében elmondható, hogy a hazai zöldség-gyümölcs piacon a multinacionális áruházláncok koncentrálódott felvásárlói oldalt jelenteken, ezért a termelık alá vannak rendelve azok igényeinek. A helyzeten csak rontott, hogy Magyarország az EU-hoz történı csatlakozás után nem csak hazai, de az import beszállítókkal is éles harcot kell vívni, többkevesebb sikerrel. Ennek számos okai közül megemlítendı a külföldi gazdaságok nagyobb mérető állami támogatása, magasabb gépesítettségi szint a technológiában, nagyobb birtokméretek stb. A tapasztalatok (szakirodalom és interjúk alapján) szerint a magyar termelık versenyképessége elmarad a tılünk fejlettebb országok gazdaságaihoz képest. A versenyképesség javításához elengedhetetlen az agrárlogisztika megfelelı módon történı kihasználása, a beszállítók koncentrált összefogása és az állam támogatási rendszerének átalakítása.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Logisztika, termelésszervezés
Mezőgazdaság
Azonosító kód:4577
Képzés/szak:Logisztikai menedzsment szak
Feltöltő: Beáta Vasvár
Elhelyezés dátuma:03 Aug 2012 12:06
Utolsó változtatás:02 Júl 2016 20:44

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap