Komárom-a Duna Gibraltárja : A Monostori Erőd árbevételnövelési lehetőségei

Absztrakt (kivonat)

A Duna Gibraltárja, így nevezték az Osztrák-Magyar Monarchia idején Komáromot, mivel a Duna mindkét oldalán kiépített erődrendszernek köszönhetően ellenséges hajók nem tudtak keresztül jutni a Duna e szakaszán. Ez a tisztelet a jelenben már nem jár az erődrendszernek, pedig a mai napig Magyarországon, sőt egész Közép-Európában is egyedi látványosságnak számít. Egyedisége ellenére a látogatószáma, ennek eredményeképp az árbevétele jelentősen elmarad más hasonló európai látványosságokétól. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen marketingstratégiával lehetne változtatni a kialakult helyzeten. Az erődrendszer népszerűsítésenemzeti ügy is, hiszen nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi történelemhez is szorosan kapcsolódik.A látogatószám és ezáltal az árbevétel növekedésének a gazdasági hasznát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A turizmus kedvező hatással lenne Komárom költségvetésére is: a megnövekedett látogatószám további költést generál a városban pl. a szálláshelyeken, éttermekben. A szolgáltatások kiterjesztésével további munkaerőre lenne szükség, így a komáromi álláslehetőségek száma is növekedhetne. Ahogy a legtöbb ágazatot úgy a turizmust is jelentősen visszavetette a válság. A fogyasztók diszkrecionális jövedelme jelentősen visszaesett, a magasabb rendű szükségletek kielégítésén (szórakozás, kikapcsolódás, kultúra) sokat spórolnak az emberek. A Monostori Erőd marketing költségvetése igen alacsony, ezáltal a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök köre szűk, tehát a potenciális célcsoportot nem, illetve nehezen tudják elérni. Mivel az Erőd Nonprofit Kft-ként működik, az árbevételt visszaforgatják a további fejlesztésekbe. Tehát az árbevétel növekedésével a marketing költségvetés is növekedne, illetve a szolgáltatások körét és minőségét is javítani lehetne. A szakdolgozat szakirodalmi összefoglalójában több elméleti definícióra támaszkodtam. A szolgáltatások térhódításának megismerése rámutat ezek igazi jelentőségére. A szolgáltatások sajátosságainak megismerése, a piacszegmentáció ismérvei, a vásárlói lojalitás és a versenytárselemzés segített az elmélet gyakorlati implementációjában. Az árbevétel növelésének lehetőségeit többféle forrásban kerestem. Szekunder kutatási eredmények felhasználásával megvizsgáltam a Monostori Erőd honlapját, különböző kiadványait, továbbá segítségemre voltak a Magyar Turizmus Zrt. regionális honlapjai, illetve tájékoztatói. Ezek alapján egyértelműnek bizonyult, hogy a Monostori Erődöt a közvélemény a hazai kulturális-idegenforgalmi versenytársaihoz képest továbbra is az egyre kevésbé preferált egynapos szolgáltatáscsomagokat nyújtó látványosságként pozícionálja. Primer kutatásom során a Monostori Erőd marketingmenedzserével, Kalmár Zitával készítettem mélyinterjút. Szakdolgozatom tartalmi felépítését a történelmi, jogi és földrajzi helyzet elemzésével kezdtem, majd az Erőd által kínált szolgáltatások marketing-mixét tekintettem át.A szolgáltatásportfoliót a BCG mátrix segítségével elemeztem. A piacszegmentáció, célcsoport választás és pozícionálás szempontjából is megfigyeltem az Erődöt. Később az idegenforgalmi intézmény versenykörnyezetét, azaz a közvetlen és közvetett versenytársait szemléltem. A stratégiaalkotást a problémák és lehetőségek konkrét megfogalmazásával, valamint a célok és célkitűzések meghatározásával indítottam. A stratégiai irányvonalakkal bővített SWOT analízis során az Erőd belső adottságai és külső környezetének vizsgálatát követően megvalósítható stratégiai alternatívákat kínáltam a vállalkozás számára. Az Ansoff mátrix a meglévő és új piacok, illetve termékek kombinációján alapuló fejlesztési lehetőségekre világított rá. Az alkalmazott stratégiai menedzsment technikák eredményei alapján a legígéretesebb stratégai alternatívákat részletesen, a taktikai szintű marketingmix elemek bemutatásával is ismertettem.