„Európa itt épül!” – Európa itt, hogy épül? : A tapolcai kistérségi önkormányzatok európai uniós pályázati tapasztalatainak átfogó elemzése

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom megírását és a témaválasztását egy két évvel ezelőtt elvégzett helyszíni kutatás inspirálta, amit a tapolcai kistérség önkormányzatainak európai uniós pályázatairól, az aktuális problémákról, a hazai EU-s intézményrendszerrel és a pályázati folyamatokkal kapcsolatos kritikákról és a jövőben várható lehetőségekről és kihívásokról végeztem. Ezen helyszíni kutatás megismétlése tette lehetővé, hogy az elmúlt két év időszakát a konkrét önkormányzati pályázatok megvalósulása alapján elemezve, egy tényleg mélyreható és részletes, átfogó munka születhessen. Dolgozatom alapkutatásai már 2008. augusztusában elkezdődtek, mely helyszíni vizsgálataimat és kutatásaimat 2010. augusztusában újra megismételtem. Személyes motivációm az volt, hogy az EU-s pályázati rendszert felépítő, átalakító intézmények, minisztériumok visszacsatolást és segítő szándékot is magában foglaló értékes információkat kaphassanak a munkám révén. Ezzel is elősegítve a jobb, hatékonyabb, gyorsabb és legfőképpen egyszerűbb pályázati feltételek kialakítását, valamint az eredményesebb és sikeresebb EU-s fejlesztések megvalósulását. Hiszen az európai uniós források csak lehetőséget biztosítanak a fejlesztések létrehozására, de azok értelmes eredményekkel és hatásokkal végrehajtó intézményi és pályázati rendszeréről minden országnak magának kell gondoskodnia. Ennek megfelelően a dolgozat első részében az Európai Unió meglehetősen bonyolult regionális politikájába és támogatási rendszerébe kapunk egy rövid betekintést, később ismertetem a regionális politika fejlődését, annak alapelveit, eszközeit, célkitűzéseit és hazánk szerepét a közösségi regionális politikában. Ezzel bemutatom a regionális politika elméleti hátterét és történelmi fejlődését, kialakulását napjainkig. A mai Magyarország helyzetével és fejlesztési programjának (Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT) rövid ismertetésével zárul e szakasz. Ezt követően röviden áttekintem a települési önkormányzatok elmúlt kétéves időszakát, azzal a céllal, hogy megtudjuk, milyen általános problémákkal küzdenek a helyi települések és vezetőik, melyek alapvetően meghatározzák az európai uniós fejlesztésekhez való hozzáállásukat, maradék energiájukat, lehetőségeiket, céljaikat és elvárásaikat is. Megkísérlem az ÚMFT kiírásainak és az önkormányzatok lehetőségeinek összevetését is, és rámutatni azokra a problémákra, kritikus területekre, amelyek önkormányzati szempontból igen nagy nehézséget, kihívást jelentenek. Bemutatom még a helyi európai uniós fejlesztésekről és pályázatokról összegyűjtött kritikát vázlatszerűen, valamint a helyi fejlesztési célokat, elképzeléseket. Ezután röviden bemutatom és ismertetem az EU-s vidékfejlesztési programokat, valamint értékelem a helyi LEADER Akciócsoport tevékenységét, továbbá a jövőbeni átalakításokat, lehetséges változtatásokat is megpróbálom felvázolni. Majd a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulás feladatait és legfontosabb tevékenységeit mutatom be, továbbá viszonyát a fejlesztéspolitikában és a települési önkormányzatok kapcsolatában. A Kistérség esetében is felvetem és megvizsgálom, hogy a jövőbeni változtatások és átalakítások függvényében, milyen szerep vár rá a közeljövőben. Ezután részletesen és alaposan bemutatom a tapolcai kistérség települési önkormányzatainak konkrét, az elmúlt két évet felölelő időszakában megvalósított EU-s fejlesztéseit. Mindezek a mellékletben találhatóak, terjedelmi okok miatt bemutatásuk csak ily módon volt megoldható. Itt cél a bemutatás mellett inkább az, hogy általános tanulságokat is megjelenítsek. Az elhúzódó válság és a lassú EU-s pályázati intézményrendszer ellenére is sok olyan projekt került támogatásra a tapolcai kistérségben, amely bizakodással tölti el a helyi önkormányzati vezetőket. Érdemes hosszútávra is tervezni és nem szabad feladni a reményt, még akkor sem, ha a mindennapi működés feltételei egyáltalán nem javultak, sőt szinte csak romlottak. A következő szakaszban az európai uniós fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban felmerült kényes kérdéseket mutatom be, melyek a személyes interjúk alkalmával kerültek napirendre. Ezek a kérdések az önkormányzatok EU-s pályázási tevékenységét és korlátait bizonyos mértékben megszabják és nehezítik. Itt nehéz és fajsúlyos kérdésekre próbálom rávilágítani a figyelmet. Ezt követően a dolgozatom egyik legfontosabb eredményét mutatom be és elemzem. A már említett 2 év alatt újra megismételt interjúk tanulságát összegzem egy táblázatba, s annak eredményei kerülnek értékelésre. Mivel az elmúlt két év sajnos igen sok nehézséggel és a külső gazdasági körülmények romlásával is járt együtt, a két vizsgálat eredményei között a válság azon konkrét hatásai is megfigyelhetőek, amelyek a települési önkormányzatoknál jelentkeztek. A felmerülő kritika ismertetése mellett megpróbálom a lehetséges megoldási javaslatokat is bemutatni. Az önkormányzatok vizsgálatba bevont EU-s pályázatai esetében a két legjelentősebb nehézség az önerő biztosítása és a kifizetések elhúzódása, melyek kezelésére, megoldására is javaslatot teszek. Végül bemutatom és elemzem a 2011. január 15-én induló Új Széchenyi Tervet (ÚSZT). Kutatásaim során világossá és egyértelművé vált, hogy a jelenlegi szerteágazó és elaprózott célrendszer helyett jóval egyszerűbb, átláthatóbb, a valós prioritásokat egyértelműen tükröző fejlesztéspolitikai dimenziókra lenne szükség. Ez alapján azt vizsgálom, hogy az ÚSZT képes lesz-e a hozzá fűzött reményeket beváltani, ezzel is segítve az EU-s források hatékonyabb, jobb és gyorsabb hazai felhasználást, s Magyarország minél gyorsabb és dinamikusabb fejlődését, elsősorban önkormányzati szempontból.