A szolgáltatás ellátási láncoknak a termék ellátási láncokhoz viszonyított specifikumai : Fókuszban a beszállító-menedzsment

Gémesi, Katalin (2010) A szolgáltatás ellátási láncoknak a termék ellátási láncokhoz viszonyított specifikumai : Fókuszban a beszállító-menedzsment. Thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
3MB

Abstract

Az elmúlt évtizedekben az ellátási lánc menedzsment egyre nagyobb figyelemben részesül. A kiszervezések növekvő mértéke, az egyre emelkedő költségek, a folyamatos tökéletesítés szükségessége, a verseny miatti nyomás, a globalizáció egyaránt hozzájárultak az imént említett menedzsment-koncepció térhódításához. A szakirodalom elsősorban a termelés ellátási láncát kutatja. Ehhez képest a szolgáltatások ellátási lánca aránytalanul sok megválaszolatlan kérdést tartalmaz. Dolgozatom kutatási területeként ezért ezt a még feltáratlan, eddig háttérbe szorult, s ezáltal kevesebb irodalommal rendelkező szolgáltatások ellátási láncának kutatását választottam. Elemzésem során két kérdéskört vizsgálok: Az első szakaszban a szerkezeti, szerepköri és folyamatbeli összehasonlításon keresztül kutattam a termék és szolgáltatás ellátási láncokat. Második lépésben a szolgáltatás ellátási láncok központi vállalata és beszállítói közötti kapcsolat részletesebb elemzésére vállalkoztam, egyrészt a nemzetközi irodalom összevetése, másrészt saját készítésű empirikus kutatásom alapján. Mindkét esetben ugyanazt a célt tűztem ki: a különbségek hangsúlyozását, az eltérő menedzsment szükségességének alátámasztása érdekében. Az első esetben globálisan, a teljes ellátási lánc szintjén törekedtem a kétféle ellátási lánc típus különbségeinek bemutatására. A dolgozat második nagy kérdésköreként definiált beszállítói kapcsolatok kutatásában már a szolgáltatás ellátási lánc egyetlen szegmensére koncentrálva, kizárólag a központi szolgáltató vállalat és termék, illetve szolgáltatásbeszállítóinak kapcsolatát elemezve igyekeztem az eltéréseket megvilágítani. Dolgozatom első szakaszának bevezető soraiban a kutatási területként választott szolgáltatások robbanásszerű térhódítását, valamint a hirtelen elterjedés hátterében meghúzódó okokat mutatom be. A felvezető szavakat követően a szolgáltatások definiálására törekszem. Ezt követően a tercier szektor sajátosságait mutatom be, melyekre visszavezethetők a szolgáltatás ellátási láncok és a termék ellátási láncok eltérései. Végül a szolgáltatások néhány lehetséges ismérv alapján történő csoportosításával zárom dolgozatom első szakaszát. A szolgáltatások bemutatását követően az ellátási lánc koncepció bemutatásával megteremtem az első vizsgálandó kéréskörként meghatározott ellátási lánc összehasonlítás alapjait. Az elemzés eredményeiben a termék és szolgáltatás ellátási láncok között a szakirodalom alapján feltételezett különbségek igazolhatók. A legmarkánsabb eltérések a dolgozat logikai ívének mentén három csoportba sorolhatók (szerepkörök, struktúra, kulcsfolyamatok): A szerepkörök módosulásának köszönhetően két tendencia figyelhető meg: (1) A vevő megjelenése beszállítóként (Sampson [2000] vevő-beszállító dualitása), valamint (2) A központi vállalat funkcióinak módosulása (értékteremtő és koordináló funkcióinak esetenkénti szétválása). A szerkezethez kapcsolódó eltérések között (1) A szolgáltatás ellátási lánc disztribúciós oldalának rövidülése, (2) A kétirányú áramlási folyamatok, vagy (3) A termékeknél tapasztaltnál intenzívebb centralizáció említhetők meg. A szerepkörökhöz és a szerkezethez kapcsolódó különbségek mellett a döntési (1.), az értékteremtő (2.) és a fizetési (3.) folyamatokban is találhatók eltérések a két ellátási láncban. Dolgozatom első szakaszában a szolgáltatások ellátási láncának specifikumait kiemelve rámutattam a két ellátási lánc között húzódó olyan különbségekre, melyek miatt a termék ellátási láncok menedzsmentje nem adaptálható egy az egyben a szolgáltatás ellátási láncok esetére. Az ellátási láncok globális összehasonlítását követően a második kérdéskör a szolgáltatás ellátási láncokat vizsgálja, ezen belül is elsősorban a központi vállalat és termék, illetve szolgáltatásbeszállítói között kialakult kapcsolatokat elemzi. A beszerzési folyamat mintegy alfáját és omegáját vizsgálva, a beszállító kiválasztást meghatározó kritériumhierarchiát, majd a beszállítók értékelését befolyásoló tényezőket kutattam a termék és a szolgáltatásbeszállítók esetén. Az elvárt feltételeket tekintve a szakirodalom alapján a termékbeszállítók által teljesítendő szempontok között jellemzően objektív kritériumok szerepelnek: ár dominanciája, a szállítás megbízhatósága, a rendelkezésre állás biztosítása. Ellenben, a szolgáltatásbeszállítóknál az objektív kritériumokat kissé háttérbe szorítják az olyan „soft” elvárások, mint a működési engedély, az ajánlólevél, vagy a kvalifikáció mértéke. A beszállítói kapcsolatot befolyásoló tényezők definiálásával törekedtem a központi szolgáltató vállalat beszállító-típusonkénti kapcsolat-típusainak bemutatására. Ennek eredményeként a szolgáltató termékbeszállítóival kialakított kapcsolatai jellemzően a versenyeztető modell tulajdonságaival írhatók le, a szolgáltatásbeszállítói kapcsolatok pedig az együttműködésen alapuló partnerkapcsolat sajátosságait hordozzák. A szakirodalmi összefoglalót követően saját empirikus kutatásomban vizsgáltam, vajon lehetséges-e, mi több a központi szolgáltató vállalatok részéről indokolt-e a termék és szolgáltatásbeszállítók eltérő menedzsmentje. Kutatási területként az egészségügyi szolgáltatásokat választottam, ahol az ellátási lánc központi vállalataként a magyar kórházak összességét definiáltam. A budapesti és a vidéki intézmények gazdasági igazgatóit/helyetteseit, illetve logisztikai osztályvezetőit/helyetteseit egy elektronikus kérdőív kitöltésére kértem fel, melyet a későbbiekben az SPSS program segítségével elemeztem. A válaszadási arány: 30,065%. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatásokban lehetséges és indokolt a központi szolgáltató vállalatok és termék, illetve szolgáltatásbeszállítóik megkülönböztetése: A központi szolgáltatók termékbeszállítóik körében a versenyeztetés módszerével élve rövidebb időtartamra kötelezik el magukat, ugyanakkor a szolgáltatásbeszállítóikkal jellemzően hosszabb távú partnerkapcsolat alakul ki. A termékbeszállítóknál az objektív szempontok hangsúlyosak (pl. ár), a szolgáltatásbeszállítóknál a nem számszerűsíthető „soft” tényezők mutatkoznak domináns beszállító-kiválasztási kritériumoknak. A beszállítói kapcsolatokat vizsgálva, a központi szolgáltató a termékbeszállítóival jellemzően versenyeztető, míg szolgáltatásbeszállítóival együttműködő partnerkapcsolatot alakít ki. Előbbi jellemzője a magas fokú koordináció, utóbbi sajátossága az erős kooperáció, a fokozott elkötelezettség és a rendszeres információ-megosztás. Dolgozatom második szakaszában sikerült rámutatnom a központi szolgáltatónak a beszállítóival kialakított kapcsolatainak eltéréseire. A menedzsment részéről mindez kiemelkedő fontosságú, ezáltal ugyanis lehetősége nyílik a megfelelő kapcsolattípus (versenyeztetés vagy partnerkapcsolat) létrehozására, és a kölcsönös előnyökből adódóan saját, valamint közvetve a teljes ellátási lánc teljesítményének optimalizálására.

Item Type:Thesis
Subjects:Logistics, production management
ID Code:3513
Specialisation:Közgazdász-gazdálkodási Szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:26 Jul 2011 13:33
Last Modified:02 Jul 2016 20:32

Repository Staff Only: item control page