Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája

Fejes, Judit Zsuzsanna (2010) Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája. Thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2MB

Abstract

A szakdolgozat a Magyar Telekom Nyrt. példája alapján azt igyekszik feltárni, hogy milyen az ott dolgozók egyéni társadalmi felelősségvállalása, illetve mit tudnak magáról a vállalat fenntarthatósági stratégiájáról. A szakdolgozat első fele egy elméleti, szakirodalmi összefoglalóval indul, mely általánosságban foglalkozik a társadalmi felelősségvállalás fogalmával, annak különböző értelmezéseivel, elnevezéseivel. Többek között itt bemutatom a CSR európai és amerikai jelentéstartalmának különbözőségét, Carroll CSR piramisát és Freeman stakeholder-menedzsment szemléletét, mely szorosan köthető szakdolgozatom későbbi, empirikus részéhez. Mivel egy kiválasztott érintett-csoport, az alkalmazottak példáján keresztül igyekszem megvilágítani a társadalmi felelősségvállalás kérdését, ezért meghatározó szerepet tölt be az elméleti részben a humán erőforrás menedzsment szerepe a vállalat CSR tevékenységének kialakításában. Az elméleti részben külön fejezetet érdemelt a fenn-tarthatóság, mint tágabb fogalom és a CSR-nek a különbözősége, kapcsolata. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Telekom Csoport vállalati fenntarthatóságnak nevezi jelentésében az ilyen irányú, társadalmilag felelős tevékenységeit. A Magyar Telekom Csoportot azért is választottam szakdolgozatom példájának, mert egyrészt ez a vállalat jár leginkább élen e témában (2008-ban és 2009-ben is GRI G3 A+ minősítést kapott fenntarthatósági jelentésük), másrészt korábbi, németországi szakmai gyakorlatom kapcsán itt voltak olyan kapcsolataim, mely a kutatásom során nagy segítségemre szolgált. A szakdolgozat esettanulmány elemzése során szó esik a Magyar Telekom 2005–2008-as, majd 2008–2011-es fenntarthatósági stratégiájáról. Míg a 2005 – 2008-as stratégia elsődleges célkitűzései között az szerepelt, hogy a Magyar Telekom Csoport vezető közép-európai fenntarthatósági pozíciót érjen el 2008-ig, addig a 2008 – 2011-es időszak már leginkább napjaink, és a jövő generációjának fenntarthatóságára vonatkozik, fő célkitűzése, hogy váljon a vállalat vezető fenntarthatósági szerepe a munkatársak és az ügyfelek számára is egyértelművé, láthatóvá. A szakdolgozat második, empirikus része is ezt igyekszik feltárni: milyen mértékben köszönhető az adott dolgozó társadalmi felelősségvállalása a vállalat belső kommunikációjának, illetve milyen mértékű az a tevékenység, amelyet ennek érdekében önkéntesen végez. A kutatás során egy online kérdőív kitöltésére került sor a dolgozók körében, melyet összesen 77-en töltöttek ki a végén a kiküldött vagy szétosztott 330-ból (a kutatás kezdetben írásos, „helyben kitöltős” formában került megvalósításra, mely csak később lett elérhető online felületen is). Mivel ez az alapsokaság mintegy 7%-át tette ki (összesen 10 809 fő dolgozik a Magyar Telekomnál), ezért kutatásom inkább tekinthető feltáró jellegűnek. A kérdőív alapvetően három nagyobb részre tagolható. Egy kvantitatív részre, amely 11 zárt kérdést tartalmazott a Telekom fenntarthatósági stratégiájára, illetve az azzal kapcso-latos eredményekre vonatkozólag; egy kvalitatív részre, mely 5 darab nyílt kérdést ölelt fel a vállalat alkalmazottakkal való bánásmódjával és a dolgozók egyéni társadalmi felelősség-vállalásával kapcsolatban; és egy Likert típusú attitűdvizsgálatra, mely a dolgozók egyéni viszonyulását, magatartását igyekezett felmérni ezzel kapcsolatosan. Ezt egészítette ki még két skálakérdés, mely során a dolgozóknak 1-től 5-ig kellett értékelniük a vállalat fenn-tarthatóságát, illetve alkalmazottakkal való bánásmódját. Az alkalmazottak név nélkül töltötték ki a kérdőívet és hozzájárulásukat adták a kérdőív eredményeinek aggregálásához. A kérdőívek kiértékelése egy statisztikai programmal, az SPSS 14.0-s verziójának segítségével és másik konzulensem, Dr. Sass Judit docens segítségével valósult meg. Az online felület ugyanakkor lehetőséget nyújtott az egyes kvantitatív kérdések aggregált ered-ményeinek kimutatására, azok elemzésére. Az elemzés során az adatok segítségével olyan kereszttáblákat készítettem, melyek azt igyekezték feltárni, hogy van-e valamilyen kapcsolat a kitöltők egyes demográfiai adatai (nem, életkor, mióta és melyik funkcionális területen dolgozik az adott munkavállaló a MT-nál, hányadik munkahelye a dolgozónak) és az egyes kérdésekre adott helyes válaszokat illetően. Ezt mind a zárt kérdésekre, mind a skála-kérdésekre, mind pedig az attitűdkérdésekre megnéztem. Az elemzés egy többváltozós statisztikai eljárással, ún. faktorelemzéssel zárult, mely során megnéztem, homogén csoportokra bonthatók-e az egyes változók (attitűdkérdések), és csoportátlagok szerint van-e valamilyen szignifikáns eltérés az egyes megállapításokat illetően. A kutatás legvégén korrelációelemzés segítségével sor került a kitöltő fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatos ténytudása és attitűdje közötti kapcsolat feltárására. Kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy habár a Magyar Telekom dolgozók jól tájékozottak voltak a vállalat fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatban, ez egyéni társadalmi felelősségvállalásukban, attitűdjükben kevésbé látszott meg. Sokan munkájuk során igenis tesznek azért, hogy egy jobb, társadalmilag fenntarthatóbb világban éljünk, ugyanakkor az a sok program, amit a vállalat ennek érdekében végez (Digitális Híd, „Szabad az Á” filmklub, Fenntarthatósági Nap, Romaster program, Egálnet) vagy nem igazán jut el a dolgozókhoz, vagy pedig e programok, tevékenységek megvalósítása egy korábban már létrejött csoport kiváltsága lett és nehéz újonnan csatlakozni hozzá. Kutatásom eredményei szerint a Magyar Telekomnál dolgozók alapvetően jó munkahely-nek tartják a vállalatot, annak ellenére, hogy ez egyéni motivációjukban, munkához való hozzáállásukban már sokkal kevésbé jelenik meg. Érdekesség, hogy a nők alapvetően jobban érzik magukat munkahelyükön, mint a férfiak. A nők társadalmi felelősségvállalása ezért inkább bizonyult jobbnak, semmint a másik nem esetében. Összességében a dolgozók a vállalat fenntarthatósági tevékenységét nemcsak egy jó PR eszköznek tartják, hanem úgy gondolják, ebből a társadalomnak és a környezetnek tényleges haszna származik. Egy-egy kérdés esetében látható volt, hogy egyes csoportok jobban tudták rá a helyes választ: ilyen volt például az Abigél munkavállalói tanácsadási programmal kapcsolatos. Erre a kérdésre a jó választ leginkább azok tudták, akik 30 év felett voltak, vagy már régebb óta dolgoznak a vállalatnál. Általában véve a nők is jobban tudták erre a kérdésre a helyes választ, mivel számukra a család-karrier összeegyeztetése fontosabb kérdés, mint a férfiak esetében. Összességében a zárt kérdésekre adott helyes válaszok tekintetében leginkább a Magyar Telekomnál eltöltött munkaidő és a funkcionális terület volt meghatározó. A nyílt kérdésekre adott válaszok során derült fény leginkább az egyes hiányosságokra. A válaszok során a dolgozók alapvetően elégedettek voltak a Magyar Telekom Csoporttal, mint munkaadóval (esélyegyenlőségi törekvések figyelembe vétele, atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, kollektív szerződés betartása), azonban egyes területek még komoly reformációt, esetleg átstrukturálást igényelnének. Sokan élesen bírálták a Telekomon belüli képzési lehetőségeket, miszerint nincs még igazán lehetőség a vállalaton belül az egyéni fejlődésre, karriermenedzsmentre. Habár a munkaerőpiacon a Telekom béren kívüli juttatási rendszere az egyik legjobb, többen elégedetlenek voltak vele az elmúlt évekbeni jelentős csökkentések miatt. Ezen kívül sokan bírálták a vállalat belső kommunikációját, miszerint több olyan eseményt szervezhetnének, amelyen a dolgozók jobban megismerhetnék egymást. Kritikát kapott a Telekom szervezeti átláthatatlansága is, mivel sokan úgy vélték, hogy habár meghallgatják őket és a hierarchiától függetlenül mindenki hangot adhat saját gondolatának, mégsem érzik úgy, hogy a fontos döntések meghozatala előtt figyelembe vennék azokat, illetőleg valóban meg is valósulnának e szempontok. A dolgozók össztudásával és összattitűdjével kapcsolatban is érdekes eredmény jött ki a kutatás során: minél inkább tisztában van a dolgozó a Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájával, annál kevésbé látszik ez meg egyéni társadalmi felelősségvállalásán, cselekedetei, munkája során. Kutatásom alapján úgy gondolom, hogy a Magyar Telekom Csoportnak, amely piacvezető ebben a szegmensben, nem szabad a folyamatok szintjén megrekednie, hanem meg kell valósítania az érintettekkel való megfelelő belső és külső kommunikációt annak érdekében, hogy továbbra is egy jobb és fenntarthatóbb világban, társadalomban élhessünk.

Item Type:Thesis
Subjects:Economic development, sustainable development
Management, business policy
ID Code:3507
Specialisation:Gazdálkodási-közgazdász tanár szak
Deposited By: Beáta Vasvár
Deposited On:25 Jul 2011 13:50
Last Modified:02 Jul 2016 20:32

Repository Staff Only: item control page