Hibriditás – a szükséges feszültségforrás? A társadalmi vállalkozások hibrid felépítéséből fakadó konfliktusok vizsgálata (Conflicts rooting in the hybrid structure of social enterprises)

Absztrakt (kivonat)

A társadalmi vállalkozások jelenléte az utóbbi években nem csak a világon, hanem Magyarországon is erősödött. Mindez nem meglepő, hiszen a XXI. század számos problémájára jelenthetnek megoldást, mint a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, a környezetvédelem, vagy akár a menekültkrízis. Küldetésüket tekintve rendkívül sokszínűek, azonban egy dologban megegyeznek: a különleges, hibrid felépítésben, amelynek köszönhetően társadalmi céljukat gazdasági tevékenység végzésével érik el. Bár a hibrid működés a társadalmi vállalkozások alapkövét jelenti, egyidejűleg kihívásokat is állít eléjük, hiszen a két különböző cél egyensúlyban tartása nem egyszerű feladat. Dolgozatomban azokat a helyzeteket vizsgáltam, mikor nem jön létre ez az egyensúly, tehát előtérbe kerül az egyik tevékenység a másik rovására. Célom, hogy megtudjam, hogy a szakirodalom alapján azonosítható tényezők, az emberi erőforrás menedzsment, illetve a teljesítménymérés és a társadalmi hatásmérés nehézségei mekkora szerepet játszanak a hazai társadalmi vállalkozások életében. A konfliktusok mélyebb feltárásához először áttekintettem a releváns szakirodalmat, majd kvalitatív kutatási módszertan segítségével elvégeztem primer kutatásom. A jelenség megértésének érdekében szakértői interjút készítettem a témakör egyik tapasztalt szakértőjével, majd két magyarországi társadalmi vállalkozás, az Alko-soft, valamint az AdniJóga esettanulmányát dolgoztam ki. Dolgozatom céljai között nem szerepelt az eredmények számszerűsítése, hanem a vizsgált jelenség részletes megismerésére törekedtem a valós kontextus figyelembevételével, így az általam választott módszertan alkalmas volt a kutatás elvégzésére. Eredményeim alapján elmondható, hogy a vizsgált társadalmi vállalkozások feszültségeiben szignifikáns szerepet játszottak a korábban bemutatott tényezők (emberi erőforrás menedzsment, illetve a teljesítménymérés összetettségéből fakadó problémák), valamint a szervezetek kora, továbbá az olyan speciális helyzetek, mint az elmúlt évek pandémiás időszaka. A dolgozat konklúziója, hogy a fiatalabb társadalmi vállalkozások esetén jellemzőbb az egyensúly üzleti cél felé történő eltolódása, míg az idősebb szervezetek esetén a társadalmi cél elsőbbsége megkérdőjelezhetetlen.