A hazatérés művészete: Fordított kulturális sokk jelensége az egyetemisták körében

Abstract

Szakdolgozatomban a fordított kulturális sokkot elemeztem egyetemi hallgatók körében (Y és Z generációk), akik bizonyos ideig külföldön tartózkodtak majd pedig hazatértek. A téma fontossága abban rejlik, hogy számos diák választja az ösztöndíjprogramokat és vesz részt külföldi részképzésen, ez idő alatt szembe találják magukat a kultúrák közötti különbségekkel. A külföldi utazás magával hordoz számtalan izgalmat, azonban arról kevesebb szó esik, hogy a hazatérés milyen hatással volt a személyre. Erre a tendenciára, valamint arra szeretném felhívni a figyelmet, miért olyan megterhelő az egyén számára ez a folyamat. Az elméleti fejezet áttekinti a kultúra fogalmát, kiemelten Hall és Hofstede szemszögéből, majd a kulturális különbségek feltárásához Hofstede kulturális dimenzióira és Hall alacsony és magas kontextusú kultúráira, kiegészítve Kluckhohn és Strodtbeck értékorientációs modelljével támaszkodtam. Továbbá a dolgozat középpontjában Oberg kulturális sokk fogalma és görbéje állnak, de kitekintést tettem Berry akkulturációs modelljére is. Gullahorn és Gullahorn egészítettek ki a kulturális sokk ábráját W-görbévé, ami már a fordított kulturális sokk folyamatát is prezentálja. Több országból is idéztem kutatásokat, hogy bemutathassam különböző kultúrájú diákok miként élik meg a saját kultúrájukba való visszaintegrálódást. Kutatásomhoz kombinált módszertant alkalmaztam, tehát kérdőíves felmérést és interjút alkalmaztam. Legfontosabb eredményeim közé tartozik, hogy a diákok egyáltalán nincsenek felkészülve a visszailleszkedésre és annak nehézségére, valamint a visszatérő diákok saját kultúrájukat az idegenéhez képest negatívabbnak érzékelik, végül pedig beigazolódott, hogy a külföldön töltött idő fejleszti az önismeretet. Úgy gondolom, hogy a jelenség a diákok többségét érinti, azonban a fordított kultúrsokk mértékében különbségek figyelhetők meg a személyiségtől, külföldön töltött idő hosszától és a kulturális távolságtól függően. A dolgozat közben felmerült bennem, hogy vajon nemek között milyen különbségek lehetnek. Érdemes lenne a jövőben nagyobb mintán vizsgálni a magyar diákok reintegrálódását saját kultúrájukba, így akár segítségül szolgálhat desztináció választáskor is.