Vizuális manipuláció a szépségiparban : Idealizált nőábrázolások hatása a nők önértékelésére

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a média által manipulált reklámok, így ezáltal a vizuális befolyásolás rendkívül erősen hat a befogadók önértékelésére. Szakdolgozatom elsődleges célja a szépségiparban alkalmazott manipulációs technikák felkutatása a női nemet ábrázoló reklámvideók bemutatásával. Kutatásom azon a feltételezésen alapul, hogy a szépségipari reklámokban a nőket idealizáltan ábrázolják, valamint, hogy a szépségiparban jelenlévő idealizált női szereplők negatív hatást gyakorolnak a nők önbecsülésére. Szakdolgozatomban továbbá olyan a kérdésekre keresem a választ, mint hogy a szépségipar piacán megjelenő reklámok milyen módon próbálják megszólítani a nőket, többnyire az aktuális szépségideáloknak megfelelő hölgyeket jelenítik-e meg vagy a természetes szépségeket részesítik előnyben, illetve, hogy milyen érzéseket váltanak ki a befogadókból a látszólag „tökéletes” -ként ábrázolt női szereplők. Kutatásom módszertanát tekintve kombinált elemzést valósítottam meg, ugyanis mind tartalomelemzéssel, mind pedig fókuszcsoportos interjúval vittem véghez a kutatásomat. A kvalitatív tartalomelemzésben a hirdetői oldal által alkalmazott befolyásolási technikákat vizsgáltam különböző szépségipari reklámokon keresztül. Ez egyfajta alapként szolgált a fő kutatási módszeremhez, a fókuszcsoportos módszerhez, amiben azt vizsgáltam meg a gyakorlatban, hogy mennyire tudatosan kezelik a befogadók a vizsgált médiatartalmakat és feltártam a kutatásban résztvevők gondolatait a reklámokról alkotott véleményeik meghallgatásával. Ezt követően egy rövid kérdőívben tettem fel a résztvevőknek kérdéseket arra vonatkozóan, hogy miképp hatnak rájuk azok a reklámok, amelyekben a hölgyeket idealizáltan ábrázolják. Az eredményekből azt a következtetést vontam le, hogy a szépségipari vállalatok gyakran jelenítenek meg idealizált női szereplőket a reklámjaikban, -és bár ez negatív következményekkel járhat a befogadók önértékelésére és önbecsülésére vonatkozóan, mégis a belső vágyaikra akkora hatást gyakorolnak a „tökéletes” szereplők, hogy az azonosulási vágy miatt nagyobb hajlandóságot mutatnak az őket megjelenítő reklámokban bemutatott termékek megvásárlására, mint azokra, ahol egy természetes és hétköznapi nővel próbálják eladni a kínált árucikket.