A hungarikumok kommunikációja : A 18 és 25 év közötti fiatalok hungarikumokhoz fűződő attitűdje

Abstract

Talán sokak számára nem ismeretlen a tokaji aszú, a dobostorta vagy esetlegesen gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, ez mind olyan fogalom, mely a magyarság csúcsteljesítményét, tehát a hungarikumokat jelöli. A 2012-es évi XXX. törvény bevezetését követően született meg a hungarikum fogalmának pontos definíciója is. Szakdolgozatomban ennek területét vizsgálom, és azt figyelem meg, hogy az évek alatt milyen változások születtek az emberek attitűdjében, kiemelten a 18 és 25 év közötti fiatalok körében, a hungarikumokkal kapcsolatban. Andorka Rudolf (2006) a jó és a rossz megkülönböztetését veszi alapul az értékek megfogalmazását tekintve, még Jenes Barbara (2014) ennek továbbgondolásával fogalmazta meg az etnocentrizmus meghatározását. Az országimázs és az országhűség, mind olyan fontos tényező, mely a hungarikumok beazonosításához szükséges (Tőzsér, 2021). A hungarikumok megszületésével számos kérdés felvetődik, melynek kutatása kiemelt, ilyen például a 2016- ban elvégzett tanulmány a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályának megbízásából. Ez a vizsgálat adja a saját kvalitatív kutatásom alapját is, mely során egy online kérdőív révén a 18 és 25 év közötti fiatalok attitűdjét vizsgáltam, majd összevetve a korábbi kutatással figyeltem meg az eredményeket és az általuk mutatott tendenciákat. Az eredmények összességében pozitív kicsengésűek voltak, a fiatalok nagy arányban ismerték a hungarikum fogalmát, valamint számos érdekes példát fogalmaztak meg. Azonban a korábbi kutatáshoz hasonlóan jól látható volt hogy a hungarikumokkal kapcsolatos pontatlanságok és az információhiány még jelen van. Ennek értelmében az rajzolódott ki, hogy a hungarikumok körüli információk, az ezt bemutató anyagok nincsenek jól reprezentálva, valamint, hogy a célcsoportok figyelmét nem keltik fel megfelelően az ország értékeire. A jövőben a cél pedig pontosan ez lenne, hogy milyen módszerekkel és milyen formájában lehetne az emberek figyelmét megragadni, esetlegesen megfigyelni azt, hogy a külföldiek milyen viszonyt ápolnak Magyarország értékeivel.