Kulturális hatások a nyugati projektmenedzsment-módszerek alkalmazására kínai informatikai-technológiai projektekben

Nagy, Bertalan (2020) Kulturális hatások a nyugati projektmenedzsment-módszerek alkalmazására kínai informatikai-technológiai projektekben. BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Szervezeti Magatartás Tanszék.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
779kB

Abstract

A projektalapú megközelítés szinte egyidős az emberiséggel. Már az egyiptomi piramisok vagy a Taj Mahal építése során is használtak projektalapú munkacsoportokat, viszont a projektmenedzsment-elméletek csak az 1900-as évek derekán alakultak ki Frederic Taylor 1911-es „The Principle of Scientific Management” nevű publikációja nyomán. Ezeket először a nagyvállalatok adaptálták, majd az idők során a kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb számban álltak át a projektalapú működésre. Manapság a legtöbb, legalább funkcionális strukturális szinten működő vállalatra jellemző a projektek megléte (az egyszerű szervezetek esetében sokszor nem indokolt projektek indítása, mivel az egész vállalati működés megfeleltethető egy projektnek), így a projektmenedzsment-módszerek vizsgálata szinte minden gazdasági környezetben indokolt. Az elmúlt két évben én is nagyvállalati banki projektben dolgoztam projektmenedzser-gyakornokként, így saját tapasztalataim útján is sikerült felismernem a projektalapú működés fontosságát. A gyakornoki munkám mellett párhuzamosan végzett egyetemi tanulmányaim során a Vezetéstudományi Intézet által indított kurzusokon behatóan megismerhettem a Távol-Kelet fontosabb gazdaságait és menedzsment-módszereit, név szerint a japán, koreai, vietnámi és kínai kulturális-gazdasági jellegzetességeket. Érdeklődésem ezidőtájt fordult a kínai üzleti élet és menedzsment-módszerek irányába. Ezen benyomások hatására már jóval a szakdolgozati témaválasztás előtt eldöntöttem, hogy a nyugati projektmenedzsment-módszerek kínai vállalatoknál történő alkalmazásáról szeretnék írni. Kína és a helyi projektek vizsgálata azért is indokolt, mivel az ország gazdasága az elmúlt húsz évben eddig példátlan mértékben növekedett, és mára a statista.com 2020-as adatai alapján (lásd. szakdolgozat) a világ legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát nominális bruttó hazai össztermék alapján. Ennek a növekedési folyamatnak fontos mozgatórugója volt Kína gazdasági nyitása a nyugati országok felé, melynek következtében az ország befektetések és beruházások sokaságát valósítja meg világszerte. Nem utolsósorban Magyarország is szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait, valamint diplomáciai viszonyát Kínával, melynek nyomán számos közös beruházás és magyar-kínai vállalatközi együttműködés jött létre az utóbbi években. Módszertan tekintetében egy kvalitatív primer kutatást végeztem, mely során azt vizsgáltam, hogy a kínai kultúra, illetve az országban elterjedt ideológiák milyen hatást fejtenek ki a nyugati projektmenedzsment-módszerek alkalmazására. Mindezt félig strukturált mélyinterjúkon keresztül vizsgáltam az informatikai és technológiai iparágakban tevékenykedő kínai kis- és középvállalkozásokra levetítve, három konkrét projekt példáján keresztül. Az interjúkat az adott projekthez tartozó kínai projektmenedzserekkel készítettem angol nyelven. Szakdolgozatomban a tradicionális (waterfall), agilis, valamint a kettő ötvözeteként létrejövő hibrid projektmenedzsment-módszereket vizsgáltam. A kínai kulturális hatások és jellemzők közül a kínai vállalati hierarchiára, a kínai vállalatoknál jelentkező vezetőközpontúságra, a Közép mozdulatlansága című konfuciánus könyvre, a Guanxira, illetve a családcentrikus társadalom szerepére tértem ki. Az interjúk során projektmenedzsment-elméleti szemszögből elsősorban a projektek kezdeti tervezési fázisáról, a menet közben eszközölt változtatások körülményeiről, a projekt munkafolyamatainak lefolyásáról, illetve az előrehaladást kísérő dokumentációról kérdeztem az interjúalanyokat. A kínai kulturális hatásra visszavezethető projektbéli magatartást érintő kérdések során főként a vezető-beosztott viszonyra, az egyén személyes kapcsolati rendszerének (guanxi) szerepére, illetve a külső érintettek és a projekt résztvevőinek viszonyára fókuszáltam. Kutatásom nyomán a következő megállapításokra jutottam. A kínai informatikai-technológiai jellegű projekteknél a tervezési fázis a hagyományos módszertan alatt történik, ugyanakkor jellemzőek a menet közben eszközölt változtatások, melyek az agilis megközelítésből merítenek. Továbbá ezek a projektek nagy hangsúlyt fektetnek a dokumentációra, elsősorban Kanban technikai és szoftveres ticket-alapú rendszerek segítségével. A kulturális hatások tekintetében megállapítottam, hogy a vizsgált projektek tagjaira nem jellemző az önálló döntéshozatal, illetve a vezető és beosztottak között nagy a hatalmi távolság. Emellett a személyes kapcsolati rendszereknek nagy befolyása van a projektcsapatok összetételére, valamint a külső érintettek is aktívan belefolynak a projekt működésébe. Ezen szakdolgozat megismerésével az olvasó egy átfogó képet kap arról, hogy a kínai kultúra és ideológiák milyen formáló erővel bírnak a helyi vállalatok működésére, valamint arról, hogy milyen módon befolyásolják a projektmenedzsment-módszerek alkalmazását.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Management, business policy
ID Code:13752
Specialisation:Gazdálkodási és menedzsment
Deposited On:19 Mar 2021 07:28
Last Modified:19 Mar 2021 07:29

Repository Staff Only: item control page