Otthoni munkavégzés a COVID-19 idején: tanulmány a munkaerő-közvetítő ügynökségek körében

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat a nem hagyományos munkavégzési formák iránt egyre inkább növekvő igényből adódóan is népszerű otthoni munkavégzés tárgykörét járja körül. A home office általános tanulmányozásán túl, a COVID-19 pandémiás helyzet otthoni munkavégzésre gyakorolt hatásáról is szó esik, melynek vizsgálata egy szférán belül, így a hazai munkaerőközvetítő-ügynökségek körében ment végbe. A szakirodalom áttekintés során sor kerül a foglalkoztatáspolitika, tipikus és atipikus foglalkoztatási formák bemutatására, valamint a távmunka és otthoni munkavégzés fogalmi kereteinek és a két fogalom közötti egyértelmű különbségek tisztázására. Ezt követően a home office munkáltatói és munkavállalói szemszögből tapasztalható előnyei, illetve hátrányai kerülnek fókuszba, mely alapján látható, hogy megfelelő körülmények esetén a két fél számára kölcsönösen és kifejezetten hasznos lehet a tárgyalt munkavégzési forma. A továbbiak tárgyalják a vizsgált szférát, azaz a toborzást, illetve azon belül is a munkaerő-közvetítő ügynökségeket. A COVID-19 okán sok helyen bevezetett állandó otthoni munkavégzés tapasztalatait összegyűjtő nemzetközi tanulmányokból kiderült, hogy lényeges megvilágítani melyek az otthonról teljes mértékben, részlegesen vagy egyáltalán nem végezhető munkák. Az elhúzódó otthoni munkavégzés általános megítélésén túl, elsősorban a work-life balance és a produktivitás szemszögéből vizsgálták. Ezek alapján leginkább pozitívnak mutatkozott a jelenség. Jelen kutatás célja a hazai munkaerő-közvetítő ügynökségek toborzói körében felmérni a home office általános, továbbá COVID-19 pandémiás helyzet alatti megítélését. A kérdéskör vizsgálata során online kérdőívet alkalmaztam. A pandémiás időszakot megelőzően nem volt kimondottan jellemző az otthoni munkavégzés a munkaerő-közvetítés területén, legjellemzőbben heti 1 napot vagy egy napot sem tölthetnek home officeban az ügynökségek toborzói normál körülmények között. Azonban a véleményeket szemügyre véve abszolút vágyott munkavégzési formának bizonyult az otthoni munkavégzés. A COVID-19 alatti állandó home officet szakmai- és magánéletük szempontjából is alapvetően pozitívan élte meg a célcsoport. A munka és a magánélet közötti egyensúly bizonyos tekintetben sérül, a munkaidőn túl végzett munkával kapcsolatos tevékenységek által, ugyanakkor a home office kifejezett negatív hatása nem mutatkozik meg ebből az aspektusból. A szakmai életet a produktivitás mentén felmérve kiderült, hogy otthoni környezetben adottak a lehetőségek a hatékonyság növelésére, a recruiterek benyomásai szerint. Bár egyedül a munkavállalói oldal várakozásait ismertem meg a jövőbeni munkaszervezésbeli változások vonatkozásában, ez mégis lehetővé teszi, hogy előrevetítsem a home office gyakoribb alkalmazását a munkaerő-közvetítő ügynökségek esetén. Számszerűsítve, feltehetően heti 2-3 napra fog növekedni a tárgyalt munkavégzési forma. A téma aktualitása mellett, fontos látni az otthoni munkavégzés nyújtotta számos előnyt, amellyel a foglalkoztatáspolitika is elérheti célját, továbbá a munkavállalók jóléte szignifikánsan javulhat, amint azt a kutatás eredményei is több ízben jelezték. Nyilvánvalóan nem ideális körülmények mellett, és nem ideális módon került alkalmazásra a home office, az ügynökségi recruiterek közül sokak esetében most először, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a későbbiekben is érdemes komolyan megfontolni a gyakorlat bevezetését, adott esetben gyakoribb használatát.