A közösségi média térhódítása a toborzási folyamatokban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a közösségi média egyre elterjedtebb alkalmazásának hatásait vizsgáltam a vállalati életen belül, fókuszálva a toborzási folyamatokban megjelenő következményekre. Célkitűzésem az volt, hogy ismertessem a magyarországi vállalatok által alkalmazott toborzási módszereket és csatornákat, ezek hatékonyságát és kihasználtságát, valamint a közösségi oldalak toborzási folyamatokban való használatának következményeit. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem választ, hogy a szervezetek milyen online felületeket használnak a toborzás során és milyen hatást gyakorol rájuk a közösségi média toborzási folyamatokban való térhódítása. Dolgozatom első felében szakirodalmi elemzést készítettem, ahol kitértem az emberi erőforrás menedzsment tevékenységeire, majd a toborzás definíciójának tisztázását követően bemutattam a különböző módszereket, illetve az ezekre hatással levő új trendeket, valamint az e-toborzás megjelenését. A teljeskörű elméleti áttekintéshez elengedhetetlennek tarottam a közösségi média fogalmi meghatározását, majd a toborzási folyamatokra gyakorolt hatásának elemzését és az online platformok népszerűségének bemutatását. Kitekintésként az Adecco Group 2014-es, nemzetközi kutatásának segítségével ismertettem a közösségi média alkalmazásából fakadó trendeket a toborzási folyamat tükrében a toborzó szakemberek és munkavállalók szemszögéből. Globális viszonylatban tíz álláskeresőből öt alkalmazta a közösségi médiát álláskeresési célokra, míg tíz toborzóból hét használta ezeket a felületeket a napi HR tevékenységek során. A legtöbbször látogatott közösségi média oldal mindkét csoportban a LinkedIn volt, amelyet a FaceBook követett. Az eredményeket összehasonlítva a HVG által összegyűjtött hazai adatokkal megállapítottam, hogy habár a közösségi média már jelen volt a toborzási folyamatokban Magyarországon, sokkal kevésbé voltak 2014-ben kihasználva az online platformok adta lehetőségek. A későbbiekben szekunder kutatásom során feltárt következtetéseket gyakorlati példákkal szerettem volna alátámasztani, ezért primer kutatást készítettem, ami alatt az egyik leggyakrabban alkalmazott kvalitatív technikát, a mélyinterjút alkalmaztam. Megszólítottam a HR tanácsadói területről egy toborzási szolgáltatásokat nyújtó startup vállalatot, illetve a munkaerő közvetítés piacának két meghatározó tanácsadó cégét, amelyek közül egyik kizárólag szellemi munkaerő-közvetítéssel, míg másik fizikai és szellemi toborzással is foglalkozik. A vállalati oldal részvevői közül egyeztettem egy sportfejlesztéssel foglalkozó, éltciklus görbéje elején járó startup céggel, emellett a legnagyobb könyvvizsgáló, adó- és vállalati tanácsadó vállalatok egyikével, valamint egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó szervezettel. Primer kutatásom feltárta, hogy a toborzás során leggyakrabban alkalmazott csatornák között szerepel a vállalati karrieroldalak, internetes állásportálok és a social media felületek, ami alátámasztotta, azt az előfeltevésemet, hogy a toborzási folyamatokban kiemelkedő szerepe van a közösségi médiumoknak. Emellett kimutattam, hogy a közösségi média bizonyult a legjobban fejlődő toborzási technikának az elmúlt öt évben. Végezetül pedig arra a következtetésre jutottam, hogy a vizsgált, két csoport résztvevőinek válaszai megegyeznek egymással a fenti témakörökben. Dolgozatomat összegezve megállapítottam, hogy a közösségi média platformok egyre nagyobb mértékben vannak jelen a vállalati életben globális és hazai viszonylatban is, ami nagy hatással van a toborzási módszerekre, nagyban segítve a HR szakértők munkáját, újabb elérhetőségeket biztosítva a potenciális munkavállalók eléréséhez.