Telepíteni vagy nem telepíteni? : Egy cseresznyeültetvény adatainak gazdasági elemzése

Absztrakt (kivonat)

Manapság újfent nagy népszerűségnek örvend a cseresznye, mind a fogyasztók, mind pedig a termesztők körében. Nincs ez másképp Magyarországon sem, ennek ellenére a hivatalos adatok a termesztett mennyiség csökkenéséről árulkodnak hazánkban, pedig a termőfelülethez viszonyítva meglepően nagy mennyiségű és versenyképes cseresznyét lehet betakarítani a többi gyümölcshöz képest. Ezt a rést próbálják meg kihasználni az európai cseresznyetermesztő nagyhatalmak, így olcsóbban kínált terményükkel nehezítve a hazai gazdák egyébként sem könnyű helyzetét. Bár az állam igyekszik ösztönözni az agrárágazatok termelését, a támogatások ellenére folyamatosan csökken a gyümölcstermesztés alá vont felület Magyarországon. Dolgozatomban arra szerettem volna választ találni, hogy mikor is érheti meg egy gazdának ültetvénytelepítésbe vágnia, milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy a vállalat ne csak eredményes, de gazdaságos is legyen. Jelen esetben a gazdasági elemzést egy cseresznyeültetvény adatait felhasználva végzem el. Bár, mint ahogy említettem, napjainkban már igen nagy mértékű lehetne az állami támogatás akár ültetvénytelepítéskor is, én mégis egy olyan vállalkozás adataival számoltam, amelyet teljes mértékben saját erőből telepítettek, azaz a pályázati támogatás intenzitása 0%. Ennek oka az, hogy egyes szakértői vélemények szerint akkor lehet igazán releváns eredményt kapni, ha az ültetvényt önerőből képesek gazdaságosan felépíteni és működtetni. Azért választottam ezt a témát szakdolgozatomhoz, mert a magas világszintű termelési adatok ellenére nem sok hivatalos elemzés készült a témakörben és mert Magyarország a természeti és éghajlati adottságait figyelembe véve tökéletes termőterület a cseresznye számára. Személyes kötődésem a gyümölcshöz annyi, hogy az ismerőseim között tudhatom Kelemen Pétert, aki maga is cseresznyetermesztéssel foglalkozik, valamint a témakör elismert, több kapcsolódó témájú publikációval rendelkező szakértője. A dolgozatom 5 fejezetből áll. A bevezetés után következő második fejezet egy irodalmi áttekintés, mely során célom az, hogy kiderüljön, milyen hazánkban a gyümölcstermesztő ágazat állapota, milyen a tőkeigénye, mikor mondhatjuk, hogy gazdaságos, milyen esetlegesen felmerülő problémákkal találkozhatnak a termesztők és ezek milyen hatással lehetnek a fogyasztásra. A gyümölcsfogyasztást megvizsgálom mind az Unió, mind pedig Magyarország szempontjából is. Ezután hazánk gyümölcsexportját és –importját mutatom be, főleg arra koncentrálva, hogy hogyan is alakult az uniós csatlakozásunk óta. A második fejezet második fele a cseresznyéről szól. Taglalom az ökológiai igényeit és kifejtem, hogy Magyarország miért is olyan megfelelő a gyümölcs termesztéséhez. Ezután bemutatom a legnagyobb cseresznyetermesztőket a világon és termesztésük tendenciáját összehasonlítom a hazai adatokkal, így kiderül, hogy kik hazánk legnagyobb versenytársai. Végül, de nem utolsó sorban megvizsgálom a magyar cseresznye piaci helyzetét és versenyképességét, valamint hogy milyen változások várhatóak a piacon. A harmadik fejezet mutatja be a módszertant, hiszen a gazdasági elemzés megértéséhez szükség van néhány fogalom tisztázására. Emiatt ezek magyarázatával kezdem a fejezetet, ezután pedig a kalkuláció módjának és körülményeinek kifejtése következik. A negyedik fejezetben kap helyet a gazdasági elemzés. Ebben a fejezetben egy fontos kérdés körüljárásával is foglalkozom, ugyanis megvizsgálom, hogy milyen gazdasági hatással lehetnek a jég-és fagykárok az ültetvényre, és hogy van-e szükség védekezésre, ha a gazdák nem akarnak bevételkiesést realizálni. Ezután következik az ültetvény paramétereinek bemutatása, melyet az elemzés követ. Az elemzés során kiszámolom a beruházási költségeket, az amortizációt, a termelési költségeket, a bevételeket és legvégül ezek összesítésével az vállalkozás eredményét is. Végül pedig az értékelés során kifejtem, hogy gazdaságosnak számít-e az ültetvény a harmadik fejezetben leírt mutatók szerint. Az ötödik fejezet a befejező rész, a dolgozat és a kapott eredmények összegzése. Összefoglalva a dolgozatom egy igen tág látószögből kezdi a vizsgálatot, hogy legvégül csak koncentráltan a cseresznye gazdaságosságához juthasson.