Az agrárpiacok működésének elemzése : Van-e hosszú távú kointegrációs kapcsolat a takarmánykukorica és a vágósertés ára között?

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája az agrárpiacok működésének vizsgálata. Azon belül a mezőgazdasági árak időbeli alakulásával foglalkoztam. Témaválasztásomban motivált a piacok működése iránti érdeklődésem és ismereteim elmélyítése a gazdasági statisztikai elemzési módszerek iránt. Különösen érdekesnek tartottam két olyan piacnak a vizsgálatát, melyeknek nagy jelentősége van mind nemzetközi, mind hazai szinten. Dolgozatomban a magyar takarmánykukorica és vágósertéshús piac árai közötti kapcsolatot vizsgáltam statisztikai módszerek felhasználásával. Vizsgálódásom során a következő kérdésre kerestem a választ: - Van-e hosszú távú kointegrációs kapcsolat a takarmánykukorica és a vágósertéshús termelői ára között? Szakdolgozatom első részében az ártranszmisszió elméletét összegeztem a hazai és nemzetközi szakirodalom segítségével. Elsőként tisztáztam a fogalmát, és az ártranszmisszió típusait mutatattam be egy-egy példával szemléltetve. Majd az ártranszmisszió szimmetria viszonyait és legfontosabb jellemzőit: sebesség, mérték ismertetettem. Az elméleti felvezetés után a nemzetközi és hazai empirikus kutatásokat mutatattam be, melyek a mezőgazdasági árak időbeli alakulását vizsgálták. Mivel szakdolgozatomban a kukorica és a sertéshús árának vizsgálatával foglalkoztam, így főképpen olyan kutatásokat, empirikus vizsgálatokat emeltem ki, melyek a hús piac vagy/és a gabonatermékek ártranszmissziós, idősoros vizsgálatával foglalkoztak. A szakirodalom feldolgozása során azt tapasztaltam, hogy viszonylag sok szerző foglalkozott mind hazai, mind nemzetközi szinten a sertéságazat és a gabonapiacok integrációs vizsgálatával. A magyar szakirodalomban jellemző az egy ágazatban történő integrációs kapcsolatok vizsgálata, azaz a termelői és a fogyasztói árak kapcsolatának elemzése. A vizsgált kutatásokból az is kiderült, hogy a globális árak közvetlenül és szignifikánsan hatnak a magyar árak alakulására, valamint, hogy a termékek közötti ártranszmisszióval többségében a nemzetközi szakirodalom foglalkozik. Ezt követően a kukorica és a sertéshúspiac jellemzőit mutattam be a világban, az Európai Unióban és Magyarországon. Kiemeltem a termésmennyiséget, a fő termelőket, exportőröket, importőröket, a fogyasztást és az elmúlt 10 évben az árak alakulását. Dolgozatom következő része a vizsgálatomhoz szükséges módszertani leírást tartalmazza Gary Koop (2008) alapján. Itt részletesen kitértem az idősoros regresszió elméletére, az egységgyök próba és a kointegrációs próba elvégzésének menetére. Dolgozatom elemzési részében az általam feltett kérdés megválaszolásával foglalkoztam. Vizsgálatom célja volt, hogy bebizonyítsa: hosszú távú kapcsolat van a takarmánykukorica és a vágósertéshús termelői ára között. Elemzésemet a kointegrációs eljárások közül az Engel- Granger- próba segítségével végeztem. Vizsgálatomhoz a Microsoft Excel programot hívtam segítségül, melynek beépített adatelemzés funkcióját használtam a regressziós vizsgálatok lefuttatásához. A szakdolgozatomban használt adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisából nyertem ki. Az adatbázisban az adatok 2004 januárjától 2016 augusztusáig elérhetőek, ezért a vizsgálódásom alapját e két időpont közötti havi adatok adták. Így a vizsgálat során 152 havi adatpárral dolgoztam és vezettem végig az idősoros kointegrációs regresszió elemzésemet. Vizsgálatom során először a két idősoron egységgyök próbát végeztem, melynek eredményeként bebizonyosodott, hogy a takarmánykukorica és a vágósertés árának idősora egységgyököt tartalmaz, azaz nem stacionárius. Ezt követően futtattam le a két idősor regresszióját, melyben a függő változó a sertéshús ára volt, a magyarázó változó a takarmánykukorica ára. Ez után a maradéktagokon végzett egységgyök próba bebizonyította, hogy a maradéktagoknak nincs egységgyökük, azaz a takarmánykukorica árának és a vágósertéshús árának idősora kointegrált. A hipotézisem beigazolódott. Mivel a hamis regresszió jelenségét elvetettem, így a takarmánykukorica és a vágósertés árára felírt regressziós egyenes koefficienseit értelmezni tudtam. Így kiderült, hogy 1 kg takarmánykukorica árának 1 Ft-tal történő változása a vágósertés árát 2,82 Ft-tal emeli meg, valamint, hogy 1 kg vágósertés 284,18 Ft-tal kerül többe, mint 1 kg takarmánykukorica. Ezeket az információkat felhasználva az agrárszakemberek könnyebben előre jelezhetik a megfigyelt két piac működését, árváltozásainak kiváltó okait. Ezek az elemzések segítséget nyújtanak a megfelelő kormányzati beavatkozások alkalmazására is. Dolgozatom írása közben számos új ismerettel lettem gazdagabb. Megismerkedtem a témámhoz kapcsolódó szakirodalommal, elmélettel és módszertannal. Kutatásom során az elméleti és módszertani tudnivalókat a gyakorlatban is alkalmaztam a saját vizsgálatom során, melynek segítségével sikeresen meg tudtam válaszolni a dolgozatom elején feltett kérdésemet.