A piaci hatékonyság vizsgálata : Event study a Federal Reserve kamatdöntéseinek hatásairól a Dow Jones indexben szereplő részvényekre, 1991-1994

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom fő kérdésköre abban áll, hogy megvizsgálja a piaci hatékonyság fokát az 1991 és 1994 közötti időszakban az amerikai részvénypiacon. A dolgozatban az event study módszerét alkalmaztam, mely a közepes fokú hatékonyság direkt tesztje, így e hatékonysági fokról tudok majd pontosabb képet kapni. A közepes fokú hatékonyság szerint a megfigyelhető árfolyamokba minden nyilvános információ beépül, így az irányadó kamatdöntések hatása is. Elemzésem középpontjában az időszakban szereplő 10 kamatdöntés vizsgálata szerepelt, hogy az időpontok körül, a részvényhozamokban kimutatható-e szignifikáns abnormalitás. A dolgozatban a Dow Jones Industrial Average-ben szereplő 30 vállalat részvényárfolyamait vizsgáltam, mivel e nagy ipari cégekre jelentős hatással van az irányadó kamatláb megváltoztatása a transzmissziós mechanizmuson keresztül. A szakdolgozatban először definiálom az elmélethez kapcsolódó alapvető fogalmakat, majd egy rövid, történeti áttekintést követően, részletesen is ismertetem a hatékony piacok elméletét (Efficient Market Hypotesis). Az elmélet leírását követően azonosítom a hatékonyságvizsgálat lehetséges technikáit, majd részletesen bemutatom az általam választott módszertan kereteit. Ezt követően végzem el az elemzést, melynek eredményeiből választ kapok a fent megfogalmazott kutatási kérdésre. A szakdolgozatot az eredmények összefoglalásával és további kutatási irányok meghatározásával zárom. A dolgozatban az abnormális hozamokat a nemzetközi szakirodalom alapján két különböző statisztikai modellel határoztam meg, a konstans várható érték, illetve a piaci modell alkalmazásával. Az event study-ban meghatározott idővonal szerint, elemzésemben a becslési időszak hossza 200 nap, míg az eseménytér 11 napos volt, ahol az abnormális hozamok szignifikanciáját vizsgálom. Mivel szakdolgozatom fókusza nem az egyedi abnormális hozamok realizálásának lehetséges módszereinek vizsgálata, hanem a piacok hatékonyságvizsgálata, ezért az aggregált eredményeket vizsgáltam a továbbiakban. Az aggregálást elvégeztem a részvények között, valamint a teljes időszakra egyaránt, majd a kapott adatsorokat a 10 kamatdöntés alapján négy kategóriába soroltam be. E négy kategória a 25 és 50 bázispontos csökkentés, illetve emelés volt. Ezt követően elemeztem a kategóriánkénti aggregátumok szignifikáns jelenlétét, az abnormális, valamint a kumulált abnormális hozamok esetén. Az event study-k általános nullhipotézise szerint a vizsgált események hatása mind a hozamok várható értékére, mind a varianciájukra zéró. A szakdolgozatomban e nullhipotézist a t és F próba segítségével határoztam meg. Az eredmények tükrében elmondható, hogy az 1991 és 1994 közötti időszakban az irányadó kamatláb megváltozásának jelentős hatása volt a Dow Jones indexben szereplő vállalatokra. Az időszakban a kategóriánkénti eseményterek végén, az abszolút értékben vett maximális kumulált abnormális hozamok értéke a konstans modellben 341,51% (az 50 bázispontos csökkentés esetében), míg a piaci modellben -151,43% (a 25 bázispontos emelés esetében) voltak. A statisztikailag is szignifikánsnak tekinthető kumulált abnormális hozamok jelenléte alapján a dolgozat végkövetkeztetése szerint a közepes fokú hatékonyság 1991. december 1. és 1994. augusztus 21. között nem teljesült az amerikai részvénypiacon. E végkövetkeztetést ugyanakkor további kutatásokkal szükséges alátámasztani, mivel nehezen hihető, hogy egy ilyen jelentőségteljes gazdasági esemény, mint az irányadó kamatdöntésekről való várakozások előzetesen nem épültek be az árakba. A további kutatások fókuszába, véleményem szerint a vizsgált kamatdöntések meglepetés jellegét kellene helyezni, mivel úgy gondolom, következtetésemet csak akkor lenne érdemes figyelembe venni, amennyiben minden kamatdöntés meglepetést okozott volna a befektetők számára. E kérdéses következtetés ellenére szakdolgozatom elérte célját, mivel az event study alapján a közepes fokú hatékonyságról dönteni tudtam. Emellett jelentősnek tartom azt az eredményemet, hogy az időszakban feltárt abnormális hozamok segítségével általános előrejelzést lehet adni a várható árfolyam-alakulásról a kamatdöntések kapcsán. Megállapításaimat összegezve: az expanzív monetáris politika árfolyam növekedést, míg a restriktív politika árfolyamesést generál. Ez az eredmény pedig ma is kellőképpen releváns lehet.