Spekuláció

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a közgazdaságtani spekuláció jelenségével fogom megismertetni az olvasót. Megvizsgálom, hogy mikor fognak és mikor nem fognak spekulálni a döntéshozók egyensúlyban. Az egyik kiinduló feltételem az lesz, hogy a döntéshozó ne legyen tökéletesen racionális (optimalizáló) egyén, hanem ki legyen téve a hibázás lehetőségének az információ feldolgozása során. Ez a feltétel belátható, hogy valóságszerű, ugyanis az emberek természetükből adódóan hibáznak. A bevezetés utáni első nagyobb szerkezeti egységben bevezetem a téma értelmezéséhez elengedhetetlen alapfogalmakat, amikre később szükségünk lesz. A harmadik fejezetben bemutatom a (Harsanyi [1967-68]) által megalkotott nem teljes információs játék megoldását, ahol a döntéshozók információs rendszere partíció lesz. Ezek után áttérek (Geanakoplos [1989]) tanulmányára, ami a nempartícionális információs struktúrát, az információt rosszul felhasználó döntéshozó leírására használ. Még ebben a fejezetben bevezetésre kerül három korlátozó feltétel a döntéshozók lehetséges válaszhalmazára, aminek segítségével megmutatható lesz, hogy a Bayes-i játék „több tudás jobb” tulajdonsága érvényesülni fog akkor is, amikor a döntéshozó információs rendszere nem partíció, de korlátlanul racionális. A negyedik fejezetben a Nash-egyensúly értelmezésre kerül általánosított partíciók esetén, és az előző részben szereplő három korlátozó feltétel segítségével megvizsgálom egyensúlyban, hogy a felek spekulálnak-e egymással szemben. Arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha a korlátaink fennállnak, és döntéshozók vélekedései azonosak, akkor a gyengítő feltevések ellenére még mindig marad annyi tartása a rendszernek, hogy egyensúlyban a felek ne spekuláljanak egymás ellen. Az ötödik fejezetben a nemspekulatív csere két megközelítésével ismertetem meg az olvasót. (Milgrom és Stokey [1982]) azt vizsgálta, hogy az új privát információnak milyen hatása lesz az egyensúlyra, ha a kiindulási allokáció Pareto-optimális volt. (Heifetz, Meier és Schipper [2011]) a spekulációt vizsgálta tudatlanság esetén, ahol párhuzamot vélek felfedezni Geanakoplos által kapott eredménnyel. A dolgozat célja az, hogy tisztább képet kapjon az olvasó arról, hogy milyen feltételrendszer áll a spekuláció hátterébe. Vizsgálataim során azzal találkoztam, hogy a spekulációnak az általános megítélése a hétköznapi emberek körében negatív. Úgy vélem, hogy a szakdolgozatom jó alapot nyújt további kutatása lehetőségeknek, ugyanis nem volt benne szó a többlépéses játékokról, illetve a spekuláció hatásairól.