A hangulati jellemzők (depresszió) vizsgálata, különös tekintettel az egyetemisták körében

Abstract

A mai rohanó és kapkodó világban kevesebb figyelem jut testünk állapotára, a lelki egészségünkről nem is beszélve. Dolgozatom középpontjában a lelki betegségek közül az egyik legfontosabb, a depresszió áll. A szakdolgozatból fény derül arra, hogy milyen nagy jelentősége van a negatív hangulatnak a mindennapi életünkre. Nemcsak egészségkárosító hatásokkal jár a depresszió, hanem súlyos gazdasági hátrányai lehetnek, mint a munkanélküliség illetve a depresszió kezelésének költsége és a nem kezelt depressziósok okozta társadalmi károk. Szakdolgozatom első részében bemutatom a depresszióval kapcsolatos legfontosabb fogalmakat. Ismertetem a depresszió különböző típusait, az azt kísérő tüneteket és a betegség leggyakoribb következményeit (tünetegyütteseit). A depressziós tünetegyüttest számos szakember meghatározta, dolgozatomban a 2009-es Halmos – Suba- féle csoportosításra támaszkodtam, melyben a depressziót kilenc tünetből álló skálával azonosították. A továbbiakban bemutatom Kopp Mária és munkatársai által, a 16 év feletti magyar felnőtt lakosság körében végzett 1994-95-ös kutatást és a legfontosabb következtetéseit. Ebben a szakértők kimutatták, hogy 1995-ben a magyar fiatalok 13,4%-a mutatott depressziós tüneteket. A legfontosabb kiváltó okként a rossz családi körülményeket, a továbbtanulással, illetve munkahelykereséssel járó stresszt említették. A szociális tényezők mellett fő kiváltó okként szerepelt az unalom és a vitális kimerültség is. Ez a felmérés szolgált alapul egy saját kutatás elvégzéséhez. A dolgozat második felében a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karos, alapszakos hallgatói körében végzett kutatás áll, melynek az volt a célja, hogy az egyetemi korosztály ezen témával kapcsolatos jellemzőit vizsgálja. A célcsoport kiválasztásánál alapul szolgált, hogy a fiatal korosztály a legveszélyeztetettebb a depresszió kialakulását illetően. A kérdőíves felmérésnél a mintába került 100 hallgatót csoportokba soroltam aszerint, hogy megjelenik-e náluk a depressziós tünetegyüttes, vagy sem, illetve milyen mértékben minősíthetőek depressziósnak. A kiértékelés során nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a depresszió meglétét milyen tényezők befolyásolják. Ennek érdekében függetlenségvizsgálatot végeztem az egyes ismérvek és a depresszió megléte között.