A politikusok újraválasztását befolyásoló tényezők : Túlélési modellek alkalmazása a magyar országgyűlési választásokra

Absztrakt (kivonat)

Az 1970-es évek óta megannyi tanulmányban alkalmaznak ökonometriai modelleket politikai választások eredményének becslésére. A használt regressziós modellek segítségével általában a jelöltek kapott szavazatainak számát, vagy arányát magyarázzák. A jelen kor informatika által szolgáltatott lehetőségei mellett azonban felmerül a kérdés, hogy vajon mi lehet a hosszú távú, több cikluson át tartó siker kulcsa. Mire érdemes hangsúlyt fektetnie, egy kormánypárti politikusnak, ha nem csupán az egyszeri parlamentbe való bejutás a célja, hanem a következő választást/ választásokat is szeretné megnyerni? Milyen intézkedésekkel tudja bent maradásának valószínűségét növelni, vagy mik azok a tényezők, amiket kihasználhat az újraválasztás valószínűségének növeléséhez? Dolgozatomban a politikusok újraválasztásának valószínűségét befolyásoló tényezőket vizsgálom, a magyar egyéni listás országgyűlési képviselőválasztások adatainak felhasználásával, a rendszerváltástól 2010-ig terjedő időtartamban. Először röviden áttekintem az irodalomban található, újraválasztással kapcsolatos eredményeket és az elemzéskor használt modelleket, majd az adatbázis és a használt változók bemutatása után ismertetem az általam használt két túlélési modellt. Végül a használt változók szerinti csoportok közötti eloszlásfüggvények különbségét vizsgálom, majd a Cox-regresszió segítségével megvizsgálom, hogy mi magyarázza az újraválasztás valószínűségének alakulását. A kapott eredmények jelentős különbséget mutatnak a politikai ideológia és a doktori végzettség alapján képzett csoportok újraválasztásának valószínűsége között. Politikai ideológia kategorizálás alapján a kiesés valószínűsége szerint felállítható az alábbi sorrend: 1. konzervativ 2. szocialdemokrata 3. liberalis A sorrend robusztus, a jobboldali és baloldali politikusok bentmaradásának valószínűsége között nagyobb különbség mutatkozik, mint a liberális és nem liberális politikusok között. A doktori végzettség érdekes módon negatív hatással van a bentmaradás valószínűségére, ez arra utalhat, hogy a doktori végzettséggel rendelkező politikusok könnyebben elfordulnak a politikától. A férfi és női képviselők kiesési valószínűsége közötti különbség további vizsgálatra szorul, az eredményekből nem tudunk végleges következtetést levonni.